Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 27 tartó és véle jogviszonyban nem álló harmadik személytől per utján követelhetné. Ezek szerint felperest az alperes ellen a birtok vissza-, helyesebben kibocsátására és az ennek járulékát képező elvont haszon követelésére vonatkozó jog meg nem illetvén, az elsőbirósági Ítéletnek az alperest marasztaló részét meg kellett változtatni, felperest keresetével kereshetőségi jog hiányában elutasítani kellett. (1904 június 22. 5579/1904.) A kir. Curia: A kir. Curia a másodbiróság ítéletét a benne felhozott indokai alapján helybenhagyja. 14. Az 1885 : XXIII. tcz. életbeléptetése után uj vizimüvek csak az ezen törvényben szabályozott módon nyert hatósági engedély alapján állíthatók fel; a törvény életbe léptetése előtt fennállott vizimüvek pedig kellő időben bejelentendök és igazolandók voltak, különben az ilyen vizimüvek is megszűntéknek és nem létezőknek tekintetnek. Az 1885 : XXIII. tcz. életbelépte előtt gyakorolt és megszűnt vízhasználat és az 1885 : XXIII. tcz. életbelépte után engedélyezett vízhasználati jog között jogi kapcsolat nem létezik. (Curia iyoó márczius 27. 7510/906. sz. a.) A temesvári kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: A felperesek az alperesek által K. község határában a Béga jobb partján felállított és birtokolt Kallómalomhoz ötnyolczadrész arányban tulajdonjoguknak elismerését, ily arányban abba a birtokba bevezetésüket és a birtokba bevezetésig az elvont hasznok megtérítését pusztán azon alapon követelik, mivel nekik az alperesekkel együtt ezen Kalló-malom felállítása előtt egy hasonló Kallómalmuk volt, amelyből a felpereseket ötnyolczad, az alpereseket háromnyolczadrész illetett meg. Azonban a felperesek maguk vitatják, és a per adataival is bizonyítva van, hogy az a korábban létezett, a felpereseknek és alpereseknek közös tulajdonát képezett Kallómalom 1887. év tavaszán abból az okból,