Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

2:8 Döntvénytár mert a felperesek és alperesek közt egyenetlenség támadt, telje­sen leromboltatott és a közösség megszüntetése czéljából az anya­gának felosztása czéloztatott. Tény, hogy ekképpen a korábban létezett közös tulajdont képezett vizmü az 1885 : XXIII. tcz.­nek 1886 január i-én bekövetkezett életbe léptetése után létezni megszűnt. Az 1885 : XXIII. tcz. életbeléptetése után uj vízmüvek csak az ezen törvényben szabályozott módon nyert hatósági enge­dély alapján állithatók fel, a törvény életbe léptetése előtt fenn­állott vizi müvek pedig kellő időben bejelentendők és igazolandók voltak, különben az ilyen vizi müvek is megszűntéknek és nem létezőknek tekintetnek. A per adatai szerint az alperesek a régi . volt közös Kallómalom lerombolása után a régitől pár méter­nyire alább a Béga jobb partján saját erejükből és költségükön egy uj Kallómalmot állitottak fel, amelynek engedély nélküli felállítása miatt azonban ugy hivatalból, mint a felperesek pa­nasza folytán alperesek ellen a kihágási eljárás megindittatott; az alperesek megbüntettettek és az ujabban felállított Kallómalmuk lerombolása elrendeltetett. Erre az alperesek egy ujabbi Kalló­malom felállításának engedélyezése iránt ujabban szabályszerűen folyamodtak, arra előleges engedélyt kapván, azt ugyancsak saját költségükön felállíttatták és végre annak fentaríására az előzetes eljárások után az 1892 június 24-én 21119. alisp. sz. a. kiadott alispáni okirat alapján engedélyt nyertek. Tekintettel arra, hogy ez a Kallómalom alpereseknek teljesen uj szerzése, annak meg­szerzéséhez és felállításához a felperesek hozzá nem járultak, hogy annak engedélyezése és felállítása a régi elpusztult Kallómalom­mal kapcsolatban nem áll, az nem a volt közös Kallómalom jogán állíttatván fel és hogy a korábban gyakorolt vízhasználat és az ezúttal engedélyezett vízhasználati jog között jogi kapcsolat nem létezik, hanem teljesen uj jogosítvány, amely jogosítványért az • 1885 : XXIII. tcz. alapján bárki folyamodhatik és amelynek en­gedélyezése a közig. hat. hatásköréhez tartozik, a felperesek az ekként az alperesek által saját részükre szerzett vízhasználati en­gedély alapján saját költségükön maguk részére felállított vizmü közös tulajdonához bármely arányban semminemű jogczimet nem mutattak ki, mert pusztán az a körülmény, hogy egy létezni megszűnt hasonló Kallómalmot egykor az alperesekkel közösen

Next

/
Oldalképek
Tartalom