Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

LII Tart alom mutató. Lap szerző fél rosszhiszeműsége következtében a hitelező részéről megtámadható s esetleg joghatálylyal nem biró ügylet között a különbség lényeges. Színlelt az az ügylet, amelynél a felek valódi akarata egyáltalán nem is irányult jogügylet létesítésére, vagy pedig valódi szerződési akaratuk nem az volt, aminek az ügylet kötésekor kifejezést adtak; az előbbi esetben jogügylet egyáltalán nem is létesült, utóbbi esetben pedig nem a kifejezett, hanem a valódi akaratnak megfelelő ügylet jön létre. — Mindkét esetben pedig az a kérdés, hogy a felek akarata mire irányult, ténykérdés, amelyet a bíróság a sommás eljárás 64. §-a értelmében való mérlegelés utján állapit meg. Ellenben hogy a szerződő felek között valóban létrejött, de a hitelező által megtámadott szerződés a hitelezők kijátszását czélozta-e? és hogy a szerződő fél a szerződés létesítésénél rosszhiszeműen járt-e el ? következően, hogy ez az ügylet a hitelező részéről megtámadható-e vagy vele szemben is érvényesíthető ? jogkérdést képez, amelynek eldöntésére alapul azok a ténykörülmények szolgálnak, hogy a vagyonátruházás által a kielégítési alap a hitelezők elől ezek megkárosítása czéljából elvonatott-e? és hogy a szerző fél azt tudta-e? ___ ... — — — — ___ 171 134. Egymagában az a körülmény, hogy alperesnek a per során kimutatott ellenkövetelései beszámíttattak, olyként figyelembe nem jöhet, hogy a beszámított összegek erejéig felperes pervesztesnek volna tekinthető. (Budapesti kir. tábla.) __. _._ — — __. __. 222 45. A felebbezési bíróság azon ítéletét, melylyel felperest keresetével elutasítja s perköltségekben marasztalja, nem jelentheti ki a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül végrehajthatónak ... 77 230. Az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott itélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak azon az alapon, hogy az idézés kézbesítése és a határnap közötti idő a megjelenésre nem volt elegendő. (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.) ... — 339 197. Szabálytalan ugyan, hogy az elsőbiróság előtti eljárásban a tanúhoz az 1868: LIV. tcz. 202. §-ában előirt általános kérdések nem intéztettek, emiatt panasz azonban a sommás eljárás 34. és 199. §§. értelmében a felülvizsgálati eljárásban már sikerrel nem hozható fel. Amiatt, hogy a tanúval szemben a sommás eljárás 86. §-a nem alkalmaztatott nem a fél, hanem csak a tanú élhet panaszszal ... _._ ... ___ ... _._ ___ ___ ... 297 211. Az, hogy valamely felet egy másik fél ellen valamely ténykörülmény okából illet és minő alapon kárkövetelés, a jogkérdés keretébe tartozik és mint ilyen érdemileg felülvizsgálat tárgyává tehető ... _„ ... ... ... ... __. ... ... ... _._ ... 307 176. A felek szerződésszerű kijelentését tartalmazó okiratnak értelmezése jogkérdést képez, s mint ilyen felülvizsgálat tárgyává tehető, amiért is eljárási szabályt sért a felebbezési bíróság, ha a per során felmutatott okiratnak, melynek értelmezését a felülvizsgá-