Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommu'.atö. LI Lap nézve maga az okirat bizonyítékot nem képez, ugy a sommás el­járás joghatályosan ki nem köthető. (Kir. kereskedelmi és váltó­törvényszék.)___ ... ... __. _._ _.. ___ .__ — __. ___ 338 215. Ha a felek az egyes biróság hatáskörét meghaladó értékkel biró vagyon iránt kötött szerződést közös megegyezéssel felbontottak, s köztük csak az a kérdés vár eldöntésre, hogy a szerződésnek felbontása előtt vételárrészlet fejében alperes kezéhez fizetett összeg, mely az eljáró egyes biróság hatáskörét nem haladja meg, a peresfelek közül melyiket illesse, ugy a kereset elbírálására az 1853 február hó 16-án kibocsátott illetékességi szab. alapján a fiumei egyes biróság bir illetékességgel — ... ___ ._. ... 315 179. A társaság a társas jogviszonyból folyó, a társas üzlet kezelésére, a könyvek betekintésére és az ellenőrzésre vonatkozó jogosítvá­nyok gyakorolhatását egyenesen teljesítésére irányuló keresettel is érvényesítheti, amiért is e czélból a társaság létezésének kimon­dása iránt megállapítási keresetnek helye nincs ___ — .__ 271 240. Azon kérdés tekintetében, hogy az, ak? valamely idegen munká­nak magyarba való átültetését elvállalta, köteles-e figyelemmel lenni a fordítandó mű kiadója által szerzett jogokra s hogy az utóbbinak joga van-e a müvet más iró közreműködésével kiadni, megállapítási keresetnek helye van ... _— — — — — — 348 55. Valamely döntő ténykörülmény bebizonyításának valamelyik peres­fél vagy harmadik személy esküjétől függővé tétele, vagyis a som­más eljárás 100. §-ában szabályozott egyességi eskü csak abban az esetben forog fenn, ha a peres felek világosan ebben állapod­tak meg, ellenben nem vehető ilyen megállapodásnak az, ha a peres fél valamely tényállításának bizonyítása végett ellenfelének eskü alatti kihallgatását kéri, az utóbbi pedig az eskü alatti vallomásra késznek nyilatkozik és arra az esküt le is teszi ... — — — 96 73. Ha a tanút a per bírája hallgatja ki, ez az eljárás a tárgyalás jel­legével bir, és igy a per birája által a' tanú hihallgatására határ­napnak kitűzése a tárgyalási határnapnak kitűzésével egy tekintet alá esik, amiért is, ha a kitűzött határnapon a felek egyike sem jelent meg, a per a felek szorgalmazásáig szünetel ... — — 150 27. A sommás eljárás 64. §-ának abból a rendelkezéséből, mely sze­rint a biróság azokat az okokat, melyek miatt a fél ajánlotta bizo­nyítást mellőzte, ítéletében tüzetesen előadni tartozik ; az követ­kezik, hogy a bíróság a mellőzésnek oly okát nem adhatja, mely­nek a fél bizonyítandó tényállításai merőben ellentmondanak. (Buda­pesti kir. tábla.) — ... ___ ... ___ —_ — — —_ ... 48 241 A végrehajtást szenvedőt az érdekeltség, vagy az 1881: LX. tcz. Q2. §-ának az a rendelkezése, hogy az igényperbe csak a végre­hajtató jogának megvédése végett avatkozhatik be, a tanuként való kihallgatásból ki nem zárja — ... ... ... ___ — ... — 352 98. Egyfelül a színlelt, másfelül a hitelezők kijátszására irányuló és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom