Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

112 Döntvénytár. csak a lekötött üzletrészek mennyisége alapján határozható meg. Ezért a 29. §. c) pontjának intézkedése be nem jegyezhető. {1906 január 15. 114798.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzésének 5 pontját megváltoztatja, a folyamodókat kérelmükkel az alapszabály 27. §-a utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésnek az alapszabályba történt felvétele miatt nem találja elutasithatóknak, de egyebekben az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: A magánjog általános elvei szerint a törvényes elévülési idő szerződéssel való megrövidítése nincs kizárva. E szerint az alapszabály 27. §-ának utolsó bekezdésében foglalt abbeli rendelkezés, hogy a három éven belül fel nem vett szelvény, helyesen az azon alapuló követelés elévül és igy az alapszabályi elévülés a törvényes elévülésnél rövidebb, nem ok a szövetkezet bejegyzésének megtagadására. Ebből az okból nem döntő az sem. hogy a szövetkezeti részjegy szelvényén alapuló követelés az 1881 : XXXIII. tcz. 40. §-ában meghatározott hat évi vagy az általános magánjog szerinti 32 évi törvényes elévülési szabály alá tartozik-e ? Ennélfogva az elsőbiróság végzésének 5-ik pontjában emiitett ok alapján a szövetkezett bejegyzése nem" tagadható meg. A végzés többi kijelentései helyesek, felhozott vonatkozó indokaiknál fogva és tekintettel a felfolyamodásra meg a következő okokból: A 4. pontban foglalt kijelentés azért, mert azt a törvényes rendelkezést, hogy a kilépő tag az elévülési idő lejárta után járandósága kifizetését követelheti, nem csupán a hitelezők érdekében hanem a szövetkezeti tagok érdekében is alkalmazandó oly szabálynak kell tartani, melytől való alapszabályi eltérés hatálytalan. A 6. pontban foglalt kijelentés azért, mert a szövetkezet tagjainak a kereskedelmi törvény 178. és 240. §-aiból folyó abbeli joga hogy az üzletrész illetve részjegytőkének egy tizedrészét képviselő tagok rendkívüli közgyűlés összehívását követelhetik, alapszabályilag nem korlátolható, már pedig az alapszabály 29. § ának abbeli rendelkezésére, hogy ez a jog csak azokat a tagokat illeti meg, akik részüket már befizették, az emiitett jog korlátolását foglalja magában. Ennélfogva az elsőbiróság végzésének 5. pontjában foglalt kijelentést meg kellett változtatni, egyebekben pedig az elsőbiróság végzését helyben kellett hagyni.