Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 95 Minthogy pedig az elsőrendű alperes a fentiek szerint a nevetett ügynöktől arról értesült, hogy a 3000 K-t felveheti, annak kezéhez való kiadását azonnal követelhette volna, de ezt nem tette, hanem megállapodtak abban, hogy a váltókövetelés kiegyenlítésére szolgáló 453 K 50 f.-t a nevezett ügynök küldje -el a felperesi czégnek s a fenmaradó 2546 K 50 f.-t átvette, tehát ugy tekintendő; mint a ki az egész összeg felett rendelkezett. A fentiek szerint tehát az elsőrendű alperes jóváhagyta utólagosan a felperesnek érintett eljárását és egyúttal ő adott megbizást D.-nek arra, hogy a váltóbeli összeget a felperesnek küldje el '(1905. évi január 31. 234. sz.) A kir. Curia: a másodbiróság Ítélete megááltoztattatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete indokainál fogva annyival inkább helybenhagyatik, mert D. ügynök, kit felperes beismerése szerint azzal bizott meg, hogy a folyósított kölcsönösszegeket a kölcsönvevő felek kezéhez kifizesse, felperes oly meghatalmazottjának tekintendő, aki az alperesek váltótartozásának megfelelő összeget, ezen tartozás törlesztése végett a folyósított kölcsönből levonni jogosított volt. 54A kibocsátó vagy forgató által teljesített fizetésre az azt felvevő váltóbirtokossal szemben az elfogadó csak akkor hivatkozhatik sikerrel, ha kimutatja, hogy a visszkereseti adós nem csupán a saját, hanem egyúttal az elfogadó érdekében is, ő helyette teljesítette a fizetést. (Curia 1906 április 20. 9453/904. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: Az a körülmény, hogy B. I. mint kibocsátó kifizette alperesnek azt a váltót, amelyen D. I. mint elfogadó szerepel, nem vonja maga után azt, hogy D. I. elfogadó a váltói kötelezettség alól szabadult. Ugyanis a váltói ígéretek természetéből és