Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

n8 Döntvénytár lott vagyon ennek szerzeményi vagyonát képezi, és abban az örökbefogadó anya,*akinek az örökbefogadott gyermek után törvényes öröklési joga nincsen, a törvényes apát meg sem is előzheti. (Curia 1905 deczember 20. 10,127/904. sz. a.) Az egri kir. törvényszék : Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Való ugyan, hogy a végrendelet az örökhagyó és N. I. felperes gyermekének N. G. E.-nek, akire nézve az örökhagyó egész hagyatékában való örökösödés testvérének korábbi elhalálozása folytán megnyílt, a kötelesrészét sérti ; mert az örökhagyó mindkét gyermekének örökségét a kötelesrészükre is kiterjedő utóörökös nevezéssel korlátozta, és az ily végrendeleti korlátozás a kir. Curiának 47. sz. döntvénye szerint hatálytalan, és igaz ugyan, hogy a kir. Curiának 40. sz. döntvénye szerint a kötelesrészre jogosultnak kötelesrészhez való joga, ha annak érvényesítése előtt meghalt, átszáll az ő örököseire ; mindazonáltal felperes, habár kötelesrészre jogosult gyermekének a felmenő örököse, a gyermeke kőtelesrészét el nem örökölheti, mert az ideigl. törvénykezési szabályok 10. §-a értelmében lemenők hiányában mindenik felmenő csak azon érték erejéig hivatott az öröklésre, amely tőle, vagy ágától akár végrendelet folytán, akár anélkül az örökhagyóra hárult. Már pedig felperes N. G. I. nem is állította, annál kevésbbé igazolta, hogy a neje néhai M. K. M. után maradt hagyatékban és az ebből gyermekét illetendett kötelesrésznek megfelelő vagyon értékben bármi oly érték lenne, amely tőle vagy ágától eredt volna, és ez annál kevésbbé lehet vitás, mert ugyané felperes keresete szerint a gyermekére maradt hagyatéki javak az anyjáról M. K. M. férj. N. G. I.-néről végrendelet folytán hárult vagyont képeznek. Minthogy ezek szerint N. G. I. felperes a gyermeke kötelesrészét el nem örökölheti, nincsen jogi érdeke annak megállapítására nézve, hogy a neje által alkotott végrendelet gyermekének kötelesrészét sérti, miért is ennek kimondását mellőzni kellett. Ami pedig N. G. I.-nek azon álláspontját illeti, hogy ő is kötelesrészre jogosult lenne és a végrendelet az ő kötelesrészét is sértené, az nem bir törvényes alappal, mert felperest mint szü-