Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

XII 1 ar ta lommutató. Minthogy a megbízott csak a nyert megbizás tárgyával összhangban álló okból ajánlhatta fel a tulajdonosnak a még el nem adott ingatlanrészeket, a jutalomdíj iránti kereset elutasittatott, amidőn a megbízott a parczellázás megakadása folytán a szerződésben biztosított jogával élve, csak oly czélból ajánlotta fel az ingatlanokat, hogy így az alperessel szemben annak szorult helyzetét kihasználva, követelése érvényesítésére jogos alappal nem bíró czimhez jusson — ... ... ... ___ _._ ___ ... ... - __- 200 202. A vasút és a vasúti terület bérlője közt létrejött szerződés azon intézkedése, hogy a bérlő a vasúttal szemben a bérelt helyen keletkező tűzből eredő károkért felelősséget vállalt, nem értelmezhető akként, hogy ez által a szerződő felek eleve megszüntetni kívánták volna azt a magánjogi felelősséget, amely az alperes vasúttársaságot mindenkivel s igy a bérlővel szemben is, az általa előidézett tűzből kifolyóan terheli ___ _._ ... ... ... — 276 A követelés jogczime, bíróilag nem érvényesíthető kötelmek. 93. Az elszámolás is bíróilag érvényesíthető jogczim, amelylyel szemben ugy a tévedés, mint az is ellenvethető, hogy az összeszámolás valamely bíróilag nem érvényesíthető követelésből származik 129 197. Törvénykezési gyakorlatunk az olyan megállapodást, mely szerint két vagy több személy a végből egyesül, hogy közös eljárással valamely, az ipari és kereskedelmi forgalomnak tárgyát képező árunak, vagy az ezek előállításához szükséges terményeknek és illetve nyers anyagoknak, s általában a közfogyastás alá eső valamely árunak a kereslet és kinálat törvényei szerint kialakuló rendes forgalmi árát lenyomja, akár azoknak beszerezhetését drágábbá tegye, a közönség érdekét biztosító szabad verseny korlátozására és a fogyasztó-közönség megkárosítására irányuló czélzatánál fogva a jó erkölcsökbe és illetve a közrendbe ütközőnek tekinti, s az ilyen megállapodásból származtatott igényeket a bírói oltalomból egyáltalán kirekeszti. Már magában véve a szándék, mely szerint hasonló megállapodás a termelő- és illetve a fogyasztó-, szóval a nagyközönség megrövidítésére irányuló czélzattal létesül, megfosztja a fent jelzett természetű megállapodásokat jogi érvényüktől, s maga az árcsökkentés vagy áremelés puszta lehetősége is elég arra, hogy a kartellszerü megállapodást semmisnek kelljen tekinteni, az abban résztvevők száma nem határoz — __, 269 203. Az ügyvédnek azon eljárása, hogy valamely előtte tudva levő színlelt követelésnek a bíróság előtt való érvényesítésére magát eszközül felhasználni hagyja, a jó erkölcsökbe, valamint az ügyvédi tisztességbe ütközik, amiért is az ilyen eljárásban teljesített munkák díjazása és kiadások megtérítése iránt követelést nem érvényesíthet-. .__ ... ._. ... -— ... ... — ... ... 278