Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

SD Döntvénytár. lenné teszi az a tény, hogy a 20 drb 600 frtos váltó közül 16 teljesen rendeztetett; a Sch.-féle pedig nem az illetőnek vagyonhiányából, hanem az igazgatóságnak egyéb mulasztásából vált behajthatatlanná ; a B.-féle váltók pedig az által", hogy nevezettek magukat utólag vagyontalanokká tették, mig a Fr.-féle követelés vagyonának birói árverésen történt rossz értékesítése által vált csak részben fedezhetővé. Eltekintve tehát attól, hogy feleslegből még az összes aláirók bonitása is igazolva lett, a kir. törvényszék elvileg kizártnak tartja az igazgatóság felelősségét oly esetben, amikor a hitel megszavazásánál vétkes cselekmény vagy mulasztás fenn nem forog. Azonban marasztalni kellett az igazgatóság tagjait azon vétkes mulasztásuk miatt, hogy a Sch.-féle váltót kellő időben nem óvatoltatták és ez által ez a váltói kötelezettség alól felszabadulván : ez a váltó csak két aláírással hosszabbittatott meg és behajthatatlanná vált. Nem bír ezzel szemben megállható alappal alperesnek az a kifogása, hogy az alapszabályok 47. §-a a pénztárnokra bizván az okiratok kezelését,- az ő tisztében állott a váltó óvatolásáról gondoskodni ; mert az a körülmény, hogy az ügykezelés egyes ágazatait külön alkalmazottak látják el, nem menti fel az igazgatóság tagjait attól, hogy azokat ellenőrizzék és felettük felügyeletet gyakoroljanak és miután ennek a kötelességnek a rendes kereskedő átlagos gondosságával való teljesítését elmulasztották, holott idegen vagyon kezelésével lévén megbizva, a rendes kereskedő fokozottabb gondosságára voltak kötelezve, az ellenőrzés hiján az alkalmazott által elkövetett mulasztásért alperesek felelősek. A kártérítés mérvének megállapításánál nem lehetett az igazgatóság terhére megállapítani a N. L. és neje ellen megindított perben felmerült költségeket, mert az igazgatóság felelőssége csak arra a kárra terjed, amelyet mulasztásával okozott, ez pedig a tőkén és a késedelmi kamatokon tul nem terjedhet. A kamatok a mulasztás napjától állapíttattak meg, mert azok elévülése a Curia 65. polgári döntvénye szerint csak a kölcsön és más hitelezési ügyletekből folyó bíróilag meg nem ítélt kamatokra következik be, mig a kártérítés után a kártétel napjától folyik. A kamatok mérvére nézve az 1895 : XXXVI. törvényczikk volt irányadó. (1904. évi 43. sz. a.)