Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. «7 A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. (3226/1904.) A kir. Curia: A másodbiróság ítélete a benne felhozott és az elsőbiróság ítéletéből átvett indokai alapján helybenhagyatik. * * = Megállapittatott azon szövetkezeti igazgatók és felügyelő bizottsági tagok kártérítési kötelezettsége, akik a könyvek vezetését minden ellenőrzés nélkül a könyvelőre bizták, az árukat az elárusítónak elismervény nélkül adták át és tűrték, hogy éz árukat hitelbe adott anélkül, hogy jótállót és írásbeli okmányt követelt volna. Dtár III. f. XXVII. 15. Lásd még a következő határozatot is. 63A kereskedelmi törvény 89., 241. és 245. §§-ai értelmében megállapittatott a szövetkezeti igazgatóknak kártérítési kötelezettsége a szövetkezeti taggal szemben azon összeg erejéig, amely összeggel a szövetkezeti tag az által károsodott, hogy az osztaléktöbbletek felosztásának alapjául azok a hibás számadások szolgáltak, amelyeket az igazgatóság a közgyűlés elé terjesztett mérlegekbe felvett, midőn az igazgatók nem szolgáltattak semmi oly adatot sem, amelynek alapján megállapítható volna, hogy a szövetkezeti közegeknek szabálytalan és megkárosító eljárásáról kellő gondosság mellett sem nyerhettek volna tudomást. (Curia 1905 május 23. 201/904. sz. a.) A pécsi kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: A kir. törvényszék a felperes kereshetőségi joga ellen tett kifogást alaptalannak találja ugyan, mert a felperes arra alapítja keresetét, hogy az igazgatóság törvénytelen és alapszabályellenes cselekménye volt oka a veszteségnek s igy az ő ebből származott kárának is, az 1875. évi XXXVII. tcz. 189. §-a pedig megállapítja, hogy az igazgatóság tagjai az ily cselekményekből eredő kárért a károsultaknak egyetemlegesen felelnek, — károsultnak pedig az egyes szövetkezeti tag is tekintendő, amennyi-