Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

46 Döntvénytár. ván a csődtörvény 48. §. I. pontjában meghatározott tömegtartozást képez. Ezt előre bocsátva, alapos alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési biróság helytelenül alkalmazta az anyagi jogszabályokat, midőn alperest mint a csődöt kérő egyik hitelezőt felelőssé tette a tömegtartozást képező azért a költségért, melyben a tömeg a tömeggondnok által folytatott megtámadási perben a felperes javára elmarasztaltatott, s amely költség a tömegből a csődnek vagyonhiány okából való megszüntetése miatt kielégítést nem nyert. Mert az állandó birói gyakorlat szerint a csődöt kérő hitelező azon az alapon, hogy ő kérte a csőd megnyitását, a költség előlegösszeg letétele nélkül nyitott csődnek vagyonhiány miatt való megszüntetése esetében csak a csődnyitás folytán feltétlenül szükségessé vált és a csődvagyonból kielégítést nem nyert készkiadást mint a melynek felmerülésére csődnyitási kérelme által okot adott, tartozik megtéríteni; de olyan jogszabály sem a csődtörvényben, sem az általános magánjogban nincsen, melyriélfogva a csődöt kérő hitelezőt felelőssé lehetne tenni a tömeg ellen megítélt azokért a tömegtartozásokért is, melyek a tömegből vagyonhiány miatt kielégítést nem nyertek. Itt felelősség nem terheli a csődhitelezöket sem, mert a tőmeggondnok és a választmány a tömeg képviseletében és érdekében a törvény alapján jár el, a törvény pedig az ő cselekményeikért és mulasztásaikért a csődhitelezőket felelőssé egyáltalában nem teszi. Ennélfogva a kir. tábla a felebbezési biróság ítéletét megváltoztatta, lelperest keresetével elutasította. — Ha a csődöt kérők az eljárási költségek fedezésére előleget nem is adtak, mégis a csödnyitás folytán feltétlenül szükségessé vált készkiadást viselni tartoznak, azonban a tömeggondnok munkadijait nem. (1. Dtdr u. f. XII. 26. XXXIV. 94. III. f. V. 42.)