Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. ladni, és hogy ekként felperes vétkessége vagy mulasztása meg nem állapitható : alperesek kártérítési kötelezettségét meg kellett állapitani, s az elsőbiróságot a kár mennyiségének kérdésében ujabb határozat hozatalára kellett utasítani. = Megállapittatott a munkaadó kártérítési kötelezettsége,, midőn elmulasztotta arra felügyelni, hogy a munkás a védőkészüléket ne mellőze. III. f. XX. 105. 25A tőzsdebiróságnak és egy járásbíróságnak vagylagos kikötése a törvény által megkívánt határozott és kifejezett alávetésnek nem tekinthető, s így a tozsdebiróság nem illetékes. Ezen vagylagos kikötés akkor is fenforog, ha a vagylagosan kikötött járásbíróság illetékessége a per tárgyára való tekintettel esetleg nem is hatályos, mert ez a kérdés a tőzsdeperben el nem dönthető. (Curia 1905 május 31. 692/905. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróságnak az illetékességét megállapító végzését megváltoztatja és az elsőbiróságot jelen perre nézve illetéktelennek nyilvánítja ; ennek következtében az elsőbiróság ítéletét megsemmisíti. Indokok: A keresethez A. 7. alatt csatolt okiratban foglalt az a kijelentés: tln Streitfallen entscheidet nach Verkáufers Wahl das Schiedsgericht der Budapester Waaren- und EffectenBörse, oder das kön. Bezirsksgericht in Zólyom* az alávetés vagylagos voltánál fogva a törvény által megkívánt határozott és kifejezett alávetésnek nem tekinthető ; mert a tőzsdebiróságnak mint kivételes bíróságnak illetékességét meghatározó 1881 : LIX. tcz. 94. §-a szorosan magyarázandó, és igy az idézett §-ban megkívánt kifejezett írásbeli alávetés feltételezi, hogy a felek a nevezett kivételes bíróság illetékességét határozottan kössék ki. A határozott kikötés pedig hiányzik akkor, midőn a felek, mint az a jelen esetben is történt, az emiitett bíróság illetékességét nem kizárólagosan, hanem csak vagylagosan kötötték ki. Mint-