Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

Döntvénytár. 23 A jelen esetben ugyanis, miként az a néhai A. P. hagyatéki ügyében felvett tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnik, annak előrebocsátása után, hogy az örökhagyó végrendeletében utóörökösül kijelölt Sz. E. 1889. június 2. elhalt, megállapittatott, hogy a most nevezett utóörökös kiskorú gyermeke V. R. anyjának a jogába lép, és a midőn a végrendeleti örökös M. R. előadta azt a kérelmét, hogy a hagyaték az ö részére átadassék, a nevezett kiskorú jelenlevő apja szinte kérte, hogy a hagyaték tekintetében az utóöröklési jog kiskorú gyermeke részére biztosittassék, mi ellen a jelen volt közvetlen örökös kifogást nem tett, sőt a hagyaték átadó végzés elleni felfolyamodásában kifejezetten beismerte, hogy a kiskorút utóörököséül elfogadta. Tekintettel továbbá arra is, hogy néhai M. R. annak daczára, hogy részére a néhai A. P. hagyatéka kiskorú V. R. utóöröklési jogával terhelten adatott át, sőt az utóöröklési jog telekkönyvileg is feljegyeztetett, ennek hatálytalanítása iránt — noha A. P. halála után még nyolcz évig élt — perrel fel nem lépett, kétségkívül megállapítható, hogy néhai M. R. beleegyezett abba, hogy a férje után, annak végrendelet alapján reá szállott hagyatékban az utóörökösül kijelölt, de időközben elhalt Sz. E-nek kiskorú gyermekét illetőleg az alperest illette meg az öröklési jog. Ily körülmények közt felpereseknek, akik a néhai M. R. jogán lépnek fel, és igy ennél több joggal nem birnak, nincs joguk ahhoz, hogy a kiskorú javára a néhai A. P, hagyatékában, az átadó végzéssel is biztosított utóöröklési jogot megtámadhassák ; következőleg ők, mint néhai M. R. oldalági örökösei, ennek csak ama hagyatéki javaiban vannak hivatva örökölni, amelyek erre az örökhagyóra nem A. P. után hárultak, ellenben a hagyatéknak abban a részében, melyet M. R. a nevezett férje után örökölt, és a melyet el nem idegenitett a néhai Sz. E.-t illetett utóöröklési jognak, az örökhagyó beleegyezésével történt átszállása folytán, az utóöröklési jog kiskorú V. R. alperest illeti meg : mihez képest az elsőbiróság ítéletben részletezett hagyatéki javakra nézve felpereseknek, illetve az I. r. felpereseknek a II. r. felperes ut ni kizárólagos öröklési jogát megállapítani s e részben az elsőbiróság ítéletét helybenhagyni kellett. (1903 április 21. 195/1903. szám alatt.)