Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

Döntvénytár. 69 közreműködésének kikötése mellett és be nem tartás esetén a szerződés semmisségét maga után vonó azzal a feltétellel adta el felperesnek, hogy a darab egy éven belül előadassék. Minthogy eszerint felperes a vígjátéknak csupán feltételekhez kötött előadási jogát szerezte meg, s igy az előleges szerződési megállapodásnak meg nem felelt: alperes a végleges szerződést megkötni s a felperes részére az előadási jog megszerzése ellenében kilátásba helyezett ellenértéket megfizetni, vagy a szerződés meg nem kötése miatt felperest ért esetleges kárt megtéríteni nem köteles. Igaz ugyan, hogy felperes a 2 7. alatti levél szerint hajlandó volt alperesnek a darab feltétlen előadási jogát átengedni, minthogy azonban a szerző a darab előadási jogának átengedését feltételekhez kötötte s e feltételeket a szerzői jog megsértésének és következményének kikerülése végett alperesnek is figyelemben tartani kötelessége lett volna, s minthogy felperes a darabbal másként rendelkezni, mint ez a szerzővel kötött szerződésben előírva volt, jogosítva nem is lehetett, felperesnek azt az érvelését, hogy ő a darab feltétlen előadási jogát ajánlotta fel felperesnek, s ezzel szerződéses kötelezettségének eleget tett, elfogadni nem lehetett. Nem lehetett elfogadni felperesnek azon érvelését sem, hogy alperes a darabot 1901 tavaszán, tehát az első előadásra a szerző által megszabott egy éven belül akarván színre hozni, az előadás ideje tekintetében kikötött feltétel nem létezőnek, illetve alperes érdekeire befolyással nem bírónak tekintendő, mert bár maga alperes jelentette ki levelében, hogy a darabot 1901. év tavaszán előadatni akarta, az előadásnak abban az időben megtartása alperesnek csak joga, de nem kötelessége volt, s az előadásnak az egy éven belül bármi okból való meg nem tartása, az előadás jogának elvesztését vonta volna maga után. Minthogy tehát alperes a színdarab átvételét, illetve a végleges szerződés megkötését — mint az előleges megállapodásnak meg nem felelőt — felperessel szemben joggal tagadta meg : felperest a szerződés megkötésének, vagyis a darab átvételének alperes által történt megtagadására alapított kárkövetelésével elutasítani kellett. (1903 május 6. 6728/903. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1903 október 27. 5892/903. sz. a.)