Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 94 ten is túlmutatott a bíróság, amikor megállapította, hogy azzal ugyanis, hogy a feladó a fuvarozási szerződésben a címzettet, mint a fuvarozás „költségviselőjét" megjelöli - külön megállapodás hiányában - egyúttal nem zárja ki a fuvardíj tekintetében a saját helytállási kötelezettségét. A perben nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy a peres felek ilyen megállapodást kötöttek volna. A kamattal kapcsolatban a felperes felülvizsgálati kérelme alapján meg kellett állapítani, hogy a jogerős ítéletnek a késedelmi kamat mértékére vonatkozó rendelkezése nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek. Ugyanis a CMR Egyezmény 27. Cikkének 1. pontjában foglaltak értelmében a rendelkezésre jogosultat a kártérítés összege után kamat illeti meg, amelynek mértéke 5%. Ugyanakkor ez a rendelkezés egyértelműen az áru elveszéséért, megsemmisüléséért fennálló felelősség alapján a fuvarozó által fizetendő kártérítésre vonatkozik. A CMR 4. Cikke értelmében az egyezmény rendelkezései az 1. Cikkben meghatározott nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésekre érvényesek. Ez azonban nem érinti a fuvardíj késedelmes fizetés esetére megállapítandó késedelmi kamat mértékét, mivel erre vonatkozó rendelkezést a CMR nem tartalmaz. így az előzőek értelmében a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság, a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének a kamatra vonatkozó rendelkezése helyébe a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozott, egyebekben a 275/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. BH1979. 165. A szállítmányozó a fuvarozási szerződés teljesítése után bekövetkezett károkért - így annak következményéért is, hogy a küldeményt a megbízó utasításával ellentétesen a külföldi szállítmányozónak átadja - a fuvarozói felelősség általános szabályai szerint felel [1971. évi 3. sz. tvr.-tel közzétett Nemzetközi Árufuvarozási Egyezmény (CMR) 1. Cikk 1. pont, 13. Cikk. 1. pont, Szállítmányozási alapfeltételek 27. § (1) bet, Ptk521. § (l)bek.j. A perbeli tényállás, a jogvita lényege A perbeli esetben a felperes megbízta az alperest 35 karton szőrmeáru külföldre való továbbításával. A felperes a megbízásban kikötötte, hogy a küldeményt a külföldi vevő szállítmányozójának csak a fuvarlevélben megjelölt bank hozzájárulásával lehet kiszolgáltatni. E kikötést az alperes, illetve az alperes külföldi megbízottja megszegte, és a 85 karton szőrmeárut a szállítmányozónak átadta. Ezek után a külföldi vevő az árut nem váltotta ki, ezért a felperes 1976. február 4-én megbízta az alperest, hogy a 35 karton szőrmeárut hozza vissza Magyarországra. E megbízásnak az alperes haladéktalanul nem tett eleget a késedelem ideje alatt, pedig a szállítmányozónál levő szőrmekabátokból 11 darabot betörés során ellopták. Emiatt a bűncselekmény miatt a felperest 73 327 Ft kár érte, és keresetében ennek megfizetésére kérte kötelezni az alperest.