Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

69 4. A CMR Egyezmény cikkeihez kapcsolódóbírói döntések állapotát ellenőriznie kell, illetve köteles fenntartásait - indokaival együtt - a fuvarlevélbe bejegyezni. Hivatkozott továbbá arra, hogy a CMR 10. Cikke pedig akként rendelkezik, hogy ha a hiányosság nyilvánvaló vagy a fuvarozó előtt ismeretes volt abban az időpontban, amikor az árut átvette, és erre vonatkozóan a fuvarozó fenntartást nem tett, úgy a feladó nem felel azért a kárért, amely a hiányos csomagolás következményeként keletkezett. A perbeli esetben megállapítható volt a fuvarozó felperes szerinti mulasztása, mivel a fuvarlevél 19. rovatát Budapesten, a fuvarozó raktárában töltötték ki, és nem a küldemény fuvarozásra történő felvételekor. Az alperes ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaposnak bizonyult. Mindazonáltal ehhez kellett egy olyan tényállás is, ami szerint volt egy rendkívüli igénybevételt jelentő útszakasz. Ugyancsak kellett egy bizonyos szintre leszállított kárhányad is. Ez mutatja annak a bírósági joggyakorlatnak a kivételességét, hogy a csomagolásra vonatkozó fuvarozói fenntartás hiányában a fuvarozó felelősségét megállapítja. BH1989. 281. A nemzetközi közúti fuvarozó a csomagolási egységek szerint vámkezelt küldemény darabszámát a feladáskor ellenőrizni köteles. A vámkezelt darabszámhoz képest a kiszolgáltatáskor mutatkozó hiányért a fuvarozó kártérítési felelősséggel tartozik [1971. évi 3. tvr.-tel kihirdetett Nemzetközi Árufuvarozási Egyezmény (CMR) 8. Cikk l/a pont, 17. Cikk 1. pont]. A perbeli tényállás, a jogvita lényege 1985. október 2-án felperes megbízásából a SCHENKER nyugatnémet szállítmányozó Münchenben kiállítási árut adott át az alperesnek Magyarországra történő fuvarozás céljából. Az átadott küldemény a felperes keresete szerint 50 egységből állott, az alperes viszont csak 48 egységet szolgáltatott ki belföldön, ezért a felperest, illetve megbízóit 19 068 Ft kár érte. Ennek megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes védekezésében vitatta, hogy 50 áruegységet vett volna át fuvarozásra, továbbá, hogy a feladás alkalmával darabszámlálás történt volna. Ezért a kereset elutasítását kérte. Az iránymutató bírói értelmezés lényege A nem vitás tényállás szerint kiszolgáltatásra 48 paletta került, vagyis az hiánnyal történt, és figyelemmel arra, hogy a fuvarozó a hivatkozott okmányokban foglaltakat a darabszámra nézve megdönteni nem tudta, ezért a CMR 17. Cikkének 1. pontja szerint a hiányért felelősséggel tartozik.