Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

67 4. A CMR Egyezmény cikkeihez kapcsolódóbírói döntések sét, ezért - a témánk szempontjából nem releváns, egy elírást korrigáló kiegészítéssel - az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. III. 30 588/1994. sz.) Továbbiak a jogesetről Egy tipikus helyzet: A gépkocsivezető állítja, hogy a darabszámot nem tudta ellenőrizni, de fenntartását nem teszi meg a fuvarlevélen. Fontos, hogy a bírói gyakorlat egyértelműen kifejezett kötelezettségszegésként értékeli ebben az esetben a fenntartás elmaradását, és ehhez azt a jogkövetkezményt fűzi, hogy a fuvarozói fenntartástól mentes fuvarlevél adataihoz képest mutatkozó hiány tekintetében megállapítja a fuvarozó felelősségét. BH1990. 310. Törékeny áru közúti fuvarozása során keletkezett töréskároknak a fuvarozó terhére való értékelési feltételei [az 1971. évi 3. tvr.-tel közzétett Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződés (CMR) 8. Cikk, 10. Cikk, 30. Cikk]. A perbeli tényállás, a jogvita lényege Az alperes a Csehszlovákiából importált - pótkocsis kamionnal szállított - kerámia küldeményt sérüléssel szolgáltatta ki a belföldi megrendelőnek. A felperes ezért keresetében 246 982 Ft kártérítés és kamatai, valamint a perköltség megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes azzal védekezett, hogy a perbeli áru berakását a feladó végezte, az általa elhelyezett köztesanyag nem volt elegendő a küldemény épségének megóvására, ezért a szakszerűtlen és hiányos berakás és csomagolás következtében a fuvarozó mentesül a felelősség alól. Ezért az alperes a kereset elutasítását kérte, Megjegyezte, hogy a kárjegyzőkönyvben is utalás van a hiányos csomagolásra és a helytelen berakásra. Az eljárás során a felperes keresetét 61 745 Ft-ra és járulékaira leszállította, mert szállítmánybiztosítás alapján a kár 50%-a megtérült, a fennmaradó összeg 50%-át pedig a hiányos berakás miatt nem kívánja érvényesíteni. Az iránymutató bírói értelmezés lényege A Legfelsőbb Bíróság a per anyaga és a fellebbezési tárgyalás alapján azt a tényállást állapította meg, hogy a perbeli árut Csehszlovákiában szalma, illetve faforgács köztesanyag felhasználásával rakta be a külföldi szállító fél a kamionba. Az adott csomagolási, illetve rakodási módozat az utóbbi egy-két évtizedben már nem általános, a korábbi évtizedekben elfogadott volt. A Legfelsőbb Bíróság arra a ténybeli következtetésre jutott, hogy önmagában e csomagolási-rakodási módozat nem kifogásolható a CMR 8. §-a értelmében, mert ennek megválasztása végső soron a megrendelő és a szállító közti szerződés részét képezi vagy kifejezett előírás formájában vagy hallgatólagos tudomásulvétel útján.