Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 48 gált ilyen precedenssel. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a szándékosság és a súlyos gondatlanság fogalma inkább a büntetőjog körében ad alkalmat olyan elemzésre, ami a limit fentiek szerinti felszakadásához vezethet. A büntetőjog körében értelmezhető az egyenes és az eshetőleges szándék. Előbbinél a káros eredményt kívánja az elkövető, a második esetben pedig nem akarja ugyan a kár bekövetkezését, de a bekövetkezés lehetőségébe belenyugszik. A gondatlanság körében ismeri a büntetőjog luxuria fogalmát, amikor az elkövető azért nem látja előre a káros eredményt, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta. A negligencia esetében pedig a gondatlan elkövető azért nem látja előre a káros eredményt, mert könnyelműen bízik annak elmaradásában. Látható, hogy a büntetőjogi fogalomrendszer igenis zsilip lehet a korlátozott fuvarozói felelősség állóvize számára, és a bűncselekményekkel összefüggésbe hozható árukárügyek ezt a zsilipet előbb-utóbb kinyithatják. Mindazonáltal a bírói gyakorlat más irányból kezdte meg ennek a limit átszakításnak a folyamatát. 3.19. Felszólamlás és kereset (CMR Egyezmény V. fejezet) V. fejezet A CMR Egyezmény alább ismertetett rendelkezései éppúgy kiegészítik a polgári peres eljárási jogra vonatkozó - az adott országban érvényes - rendelkezéseket, mint ahogyan a korábban ismertetett szerződéses jogi, illetve felelősségi jogi rendelkezések az alkalmazandó ország anyagi jogi rendelkezéseit. 3.19.1. Atvételkori vizsgálat, fenntartás, felszólamlás, vélelmek (CMR Egyezmény 30. Cikk) „30. Cikk 1. Ha a címzett az árut anélkül vette át, hogy annak állapotát a fuvarozóval együtt megvizsgálta volna, vagy a hiány, illetve a sérülés általános természetének megjelölésével fenntartását a fuvarozóval közölte volna, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az árut a fuvarlevélben leírt állapotban vette át; a fenntartást külsőleg felismerhető hiány vagy sérülés esetében legkésőbb az átvétel időpontjában, külsőleg fel nem ismerhető hiány vagy sérülés esetében pedig a kiszolgáltatás időpontjától számított hét napon belül - vasár- és ünnepnapokat nem számítva - kell a fuvarozóval közölni. Külsőleg fel nem ismerhető hiány vagy sérülés esetében az említett fenntartást írásban kell közölni. 2. Ha a címzett és a fuvarozó együttesen vizsgálta meg az áru állapotát, a vizsgálat eredményével szemben bizonyításnak csak akkor van helye, ha a hiány vagy sérülés külsőleg nem ismerhető fel és ha a címzett a megvizsgálás napjától számított hét napon belül - vasár- és ünnepnapokat nem számítva - fenntartását írásban közölte a fuvarozóval.