Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)
4*) 3. A CMR Egyezményről 3. Kiszolgáltatási késedelem esetében kártérítésnek csak abban az esetben van helye, ha attól az időponttól számított 21 napon belül, amikor az árut a címzett rendelkezésére bocsátották, írásbeli fenntartást közöltek a fuvarozóval. 4. A jelen cikkben említett határidők kiszámításánál - az eset körülményeitől függően - nem kell számításba venni a kiszolgáltatás vagy a megvizsgálás napját, illetve azt a napot, amikor az árut a címzett rendelkezésére bocsátották. 5. A fuvarozó és a címzett a szükséges megállapításokhoz és vizsgálatokhoz köteles egymásnak minden ésszerű könnyítést megadni. " A fenti rendelkezések két alapvető kárfajtát különböztetnek meg: - az egyik a külsőleg felismerhető kár, - a másik a külsőleg fel nem ismerhető kár. A kárfelvétel tekintetében pedig a CMR szerint megkülönböztetett két eset: - a fuvarozóval együtt történő megvizsgálás (jegyzőkönyvezés); - a fuvarozó nélküli megvizsgálás jegyzőkönyvezés. Végül kérdés, hogy - történt felszólamlás vagy - nem történt felszólamlás. Az előzőeknek megfelelően az esetek variációi szerint alakulnak a jogkövetkezmények: Külsőleg fel nem ismerhető kár Külsőleg felismerhető kár Ha nem történt a fuvarozóval együtt kiszolgáltatáskor megvizsgálás, vagy fenntartás közlése a fuvarozóval: Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az árut a fuvarlevélben leírt állapotban vették át. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az árut a fuvarlevélben leírt állapotban vették át. Fenntartás közlése történik: 7 napon belül írásban kell tenni. Átvétel időpontjában kell tenni. Ha történt a fuvarozóval együtt kiszolgáltatáskor megvizsgálás: 7 napon belüli írásbeli fenntartás esetében van helye ellenkező bizonyításnak. Vizsgálattal ellenkező bizonyításnak nincs helye. Nehezen értelmezhetőek ezek a CMR rendelkezések. Nyilván ez magyarázza, hogy több esetben is a Legfelsőbb Bíróságnak kellett irányt mutatnia a jogalkalmazás számára.
