Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

47 3. A CMR Egyezmén\ röl 2. Ha az elveszésből, a megsérülésből vagy a késedelemből eredő szerződésen kívüli felelősség alapján olyan személy ellen támasztanak igényt, akiért a fuvarozó a 3. Cikk rendelkezései alapján felelős, ez a személy is hivatkozhat ennek az Egyezménynek azokra a rendelkezéseire, amelyek felelősségét kizárják, vagy a fizetendő kártérítést meghatározzák, illetve korlátozzák. " A CMR Egyezmény a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés mögöttes joga. így tipikus, hogy az Egyezmény rendelkezései - közöttük a kártérítési felelősségre vonatkozóak is - általában egymással szerződéses jogviszonyban álló felek között nyernek alkalmazást. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a károsult nem áll jogviszonyban a fuvarozóval az adott jog alapján. így például a magyar Ptk. 516. § (1) bekezdése szerint a megbízóvaljogviszonyba kerüíő szállítmányozó - ha további szállítmányozót vesz igénybe azzal már a megbízó nem kerül jogviszonyba. Ebből eredően, ha a megbízó és a nemzetközi közúti árufuvarozó között két speditőr kapcsolódott be a fuvarfeladat lebonyolításába, a károsult megbízó a fuvarozóval nem kerül jogviszonyba. Ilyen esetben ettől a jogviszony láncolattól függetlenül is felléphet kártérítési igényével a megbízó a fuvarozóval szemben, de az ő jogcíme nyilván csak szerződésen kívüli károkozás lehet az előbb írtakra tekintettel. 3.18. A felelősségi limit átszakadása (CMR Egyezmény 29. Cikk) „29. Cikk 1. A fuvarozó nem hivatkozhat e fejezetnek azokra a rendelkezéseire, amelyek felelősségét kizárják vagy korlátozzák, illetve, amelyek a bizonyítási terhet elhárítják, ha a kárt az ő szándékossága vagy őt terhelő olyan súlyos gondatlanság okozta, amely az ügyben eljáró bíróság által alkalmazott jog szerint a szándékossággal egyenértékűnek minősül. 2. Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a szándékosságot, vagy súlyos gondatlanságot a fuvarozó alkalmazottja, vagy bármely más olyan személy követte el, akinek szolgálatát a fuvarozás teljesítése céljából igénybe veszi, ha ezek az alkalmazottak vagy egyéb személyek feladatkörükön belül jártak el. Ebben az esetben azonban ezek az alkalmazottak vagy egyéb személyek sem hivatkozhatnak - személyes felelősségük tekintetében - e fejezetnek az 1. pontban hivatkozott rendelkezéseire. " Nagy kérdés, hogy mit kell értenünk a fuvarozó szándékosságán vagy olyan súlyos gondatlanságán, amely a bíróság által alkalmazott jog szerint szándékossággal egyenértékű. Ez ugyanis egy tipikusan olyan felelősségi alakzat, amit a bírói gyakorlat tölthetne meg tartalommal. Német példákról hallani a szakmában. Ott már kialakulóban van az az ítélkezési gyakorlat, ami a fuvarozó olyan súlyos gondatlanságát állapítja meg időnként, ami alapot ad a limitek áttörésére. A magyar ítélkezési gyakorlat még kevés esetben szol-