Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 44 3.13. A felelősségi limit áttörése pótdíj ellenében (CMR Egyezmény 24. Cikk) „24. Cikk A feladó megállapodás szerinti pótdíj ellenében a fuvarlevélbe írt bejegyzéssel bevallhatja az árunak a 23. Cikk 3. pontjában említett határt meghaladó érté­két; ebben az esetben ezt a határt a bevallott érték helyettesíti. " Látható, hogy a fuvarozói felelősségi limit közös megegyezéssel történő áttörése a fuvarozónak fizetendő pótdíj ellenében lehetséges. A gyakorlatban ez a CMR rendelkezés nem működik. Ennek elsődleges okát talán abban lehetne látni, hogy az a bizonyos pótdíj nehezen kalkulálható. Ha egy nemzetközi közúti árufuvarozó rendszeresen magasabb felelősségi limitet kívánna kikötni a szerződésbenjelentősen megnövelné az esetleges kártérítésekből eredő kockázati tényezőt saját gazdálkodásában. A kockázatot ellensúlyozó pótdíjat biztosítási matematikai módszerekkel kellene kalkulálni, ami viszont feltételezi, hogy elégséges számú veszélyközösséget alkotó megbízó szerződjön ezekkel a fel­tételekkel az adott fuvarozóval. Az előzőek miatt biztosítási technikával kezelhető kockázatról van szó, ami a fu­varozó számára több okból nem vállalható. Nem rendelkeznek a fuvarozók általában azzal a személyi, pénzügyi és közjogi feltételrendszerrel, ami ennek a kockázatvál­lalásnak a biztosítási jellege miatt szükséges lenne. Ráadásul a nemzetközi szállítmánybiztosítási tevékenység kialakult rendszere mellett nem maradt tere ennek a fuvarozói vállalkozási lehetőségnek. Ez viszont nem jelenti, hogy a biztosításközvetítésben ne lehetne szerepe - mint ahogyan van is - a szállítmányozóknak, fuvarozóknak. 3.14. A felelősség súly szerinti korlátozása sérülés esetében (CMR Egyezmény 25. Cikk) „25. Cikk 1. Megsérülés esetében a fuvarozó köteles megfizetni az árunak a 23. Cikk 1., 2. és 4. pontja szerint meghatározott értéke alapján kiszámított értékcsökkenés összegét. 2. A kártérítés összege azonban nem haladhatja meg: a) ha a megsérülés következtében az egész küldemény értékét vesztette, azt az összeget, amelyet a teljes elveszés esetében kellene fizetni; b) ha a megsérülés következtében csak a küldemény egy része vesztette értékét, azt az összeget, amelyet az értékét vesztett rész elveszése esetében kellene fi­zetni. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom