Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 12 A fenti - tényállásbeli, a tényállást illető - sajátosságok mellett még különös je­lentőséget ad a bírói jogértelmezésnek az, hogy a nemzetközi közúti árufuvarozó felelőssége az úgynevezett exculpatio-s, kimentésen alapuló felelősség. Ugyanakkor ezek a kimentések olyan anyagi jogi szabályokon alapulnak, ame­lyek különösen tág teret adnak a bírói jogértelmezésnek. Mindazonáltal éppen ebben a helyzetben fontos zsinórmértéket is jelent a bírói jogértelmezés. Például a CMR Egyezmény 17. Cikk 2. pontja szerint: „A fuvarozó mentesül azonban a felelősség alól, ha az elveszést, a megsérülést vagy a késedelmet a rendelkezésre jogosult vétkessége, a rendelkezésre jogosultnak a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető utasítása, az áru sajátos hibája, vagy olyan körülmény okozta, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el, és amelynek követ­kezményeit nem állott módjában elhárítani. " Az adott ügyben a bíróság ítélete, és az indokolásban kifejezésre jutó bírói meggyőződés fogja azt eldönteni, hogy a perbeli esetben a kárt olyan körülmény okozta-e, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem állott módjában elhárítani. Ha ehhez hozzágondoljuk azt, hogy nincs két pontosan egyforma rablás, csalás, trükkös, álcímzettet, álvámost színlelő magatartás, akkor válik csak igazán fontossá, hogy azt a bírói zsinórmértéket ismerjük. A CMR Egyezmény 17. Cikk fent idézett rendelkezését különösen fontos, hogy tartalommal töltse meg a bírói gyakorlat. 1.3. A peren kívüli joggyakorlatra is kihat az ítélkezési gyakorlat A bírósági gyakorlat nem csak azok számára fontos, akik konkrét - akár már meg is indított - peres ügyekben érintettek. A CMR Egyezmény szerinti fuvarozói felelősség rendszerint nem csak a kárté­rítési igény érvényesítésére jogosult és a fuvarozó között jut jelentőséghez. Ez a felelősség legtöbbször felelősségbiztosítás tárgya is, tehát egyszersmind a fuvarozó felelősségbiztosítója helytállási kötelezettségének alapját is képezi. Különösen fon­tos ezen a területen a biztosítás szerepe, hiszen a biztosító nyújtja azt a pénzügyi hátteret, aminek hiányában a kár rendezése - figyelemmel a fuvarozó saját vagyoni helyzetére - sok esetben bizonytalan. Három vonatkozásban is jelentős a biztosítás területén a CMR Egyezményhez kapcsolódó bírói gyakorlat. Először is a kockázat felmérése, a biztosítható kockázat terjedelme szempont­jából. Mivel az anyagi jogot a bírói értelmezés tölti ki, nyilvánvalóan a bírói értel­mezés tágíthatja és szűkítheti is azt a kockázatot, amit a biztosító elvállal a CMR szerinti fuvarozói felelősségbiztosítási szerződés megkötésével. Másodszor a biztosítási díj, amire kihat a bírói értelmezés, hiszen megnövekedő kockázatra a biztosítási tevékenység sajátos pénzügyi technikái, a biztosítók gazdál­kodását illető tartalékképzési szabályai folytán díjemelés a lehetséges válasz. Harmadszor pedig a felelősségbiztosítási limitek, a felelősségbiztosításból kizá­rásra kerülő kockázatok azok az elemek, amelyekre a bírói gyakorlat kihat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom