Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

13 1.Bevezető Lényegében mind a három vonatkozás azt a sajátosságot mutatja, hogy a felelősség kiterjesztése irányába ható bírói jogértelmezés a kérdéses jogi felelősség biztosíthatóságában teremt feszültségeket. Ugyanakkor a bíró személyére az a tény is kihat, hogy a tárgyalóteremben a biztosítottja érdekében beavatkozó biztosító jelenléte a kárrendezés pénzügyi alapját mutatja fel. A „pénz" jelenléte viszont az eredetileg limitált és exculpatio-s felelősség iránytűjét, mint valami mágnes, az objektív felelősség irányába képes kitéríteni egyes esetekben. Ilyenkor is fontos, a per félrecsúszását megelőzendő, az irányadó bírói gyakorlatra hivatkozni. Az eddig leírtakból egyértelmű, miért nem elég ismerni magát a CMR Egyezményt, és önmagában annak rendelkezései alapján miért nem lehet tudni, hogy a jog az érintett társadalmi viszonyokat valójában hogyan is szabályozta.