Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

117 4. A CMR Egyezmény cikkeihez kapcsolódóbírói döntések Az ítélőtábla szerint így az elsőfokú bíróság - a felperesi fellebbezés helytálló érvelése szerint - tévedett akkor, amikor azt állapította meg, hogy a felperes a bizonyítási indítványozási kötelezettségének nem tett eleget, ugyanis a felperes által a vitatott kár összegének meghatározására vonatkozó szakértői bizonyítást terjesztett elő, azt pedig az elsőfokú bíróság indokolatlanul mellőzte. Továbbá az elsőfokú bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdése alapján csak a felperest tájékoztatta a bizonyítási teherről és a bizonyítandó tényekről, elmulasztotta viszont az I. r. alperest kioktatni arról, hogy a CMR 18. Cikke alapján őt terheli annak a bizonyítása, hogy az árukárért való felelőssége nem áll fenn a 17. Cikk 2. pontja alapján, illetve arról, hogy az I. r. alperes tartozik bizonyítani azon állítását is, hogy a CMR 17. Cikke 4/b pontja alapján mentesül a kárfelelősség alól. A fellebbezési tárgyaláson a másodfokú bíróság az említett tények tekintetében pótolta az elmaradt tájékoztatást. Az I. r. alperes pedig a tájékoztatás alapján szakértői bizonyítás iránti indítványt terjesztett elő az ellenkérelmében foglalt állítások igazolására, amely azért nem ütközött a Pp. 235. (1) bekezdésébe, mert az első fokú eljárás során a bíróság teljeskörüen nem teljesítette a Pp. 3. § (3) bekezdése alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségét e tekintetben, így az alperes el sem mulaszthatta a Pp. 141. § (6) bekezdésében meghatározott indítványozási kötelezettségét. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a kár összegének bizonyítatlanságára vonatkozó álláspontja tekintetében nem mellőzhető annak figyelembevétele sem, hogy a CMR 23. Cikk 3. pontja szerint a kártérítés összege limitált, a hiányzó bruttó súly minden kg-ja után 8,33 elszámolási egységben (SDR). Az ítélőtábla ugyan osztja azon elsőfokú bírósági álláspontot, miszerint a megsérült három raklap bruttó súlya a periratokhoz csatolt számlából nem állapítható meg, azonban rámutat arra, hogy azok nettó súlya feltüntetésre került - így mint többen a kevesebb - a limitált kárösszeg megállapítása alapjául szolgálhat, feltéve, hogy a felperes nem jelöli meg a három raklap bruttó súlyát. A számla alapján kiszámítható volt ugyanis a megsérült 3 raklap áru nettó súlya (1030,4 kg), így a kereset - önmagában - a kár összege bizonyítatlansága miatt teljes egészében nem - hanem csak részben - lett volna elutasítható. SZIT-H-GJ-2008-19. Bírósági határozat a Szegedi ítélőtábla határozata gazdasági ügyben (CMR 17. Cikk 1.). A perbeli tényállás, a jogvita lényege Az alperes a (cég neve 1) megbízásából végzett fuvarozást. A feladó a (cég neve 2) volt. Az alperesnek Jászfényszaru (Magyarország) - Toledo (Spanyolország) vonatkozásában 354 db televízió elszállítását kellett elvégezni. Castilla Aragon elnevezésű pihenőhelyen 2006. május 11. napján az éjszakai órákban a... és... forgalmi rendszámú gépjármű szerelvényből 22 raklap Samsung márkájú, 183 db televíziót ismeretlen személyek eltulajdonítottak. Az árukár mértéke 31 312 382 Ft volt. A (cég neve 2) szállítmánybiztosítója a felperes volt, aki a biztosított részére 25 049 882 Ft-ot megtérített.