Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 106 4.7. A CMR Egyezmény 17. Cikkéhez kapcsolódó bírói döntések BH1992. 597. A közúti fuvarozó az áru feladása és kiszolgáltatása között - a csomagolás sérült volta folytán - keletkezett kárért való felelőssége alól nem mentheti ki magát arra hivatkozva, hogy a feladáskor az áru csomagolásának külső állapotát nem tudta el­lenőrizni [CMR 8. Cikk 1. pont, 17. Cikk 1. pont]. A perbeli tényállás, a jogvita lényege A felperes előadta, hogy az alperes gépkocsival a megbízó részére gyűjtőáru­ként hajkefét fuvarozott Ausztriából a felperes gyüjtőraktárába. Az 1989. november 13-án történt kiszolgáltatásakor a gépkocsivezető jelenlétében felvett tanácsi jegyző­könyv 484 db hajkefe hiányát állapította meg. A felperes keresetét 3393,60 ATS-nek megfelelő forintösszeg és annak kamata megfizetése iránt terjesztette elő. Az alperes azzal védekezett, hogy az áru berakását és a gépkocsi rakterületének ólomzárral való lezárását a feladó végezte, a gépkocsivezető a rakodásnál nem volt jelen, és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kiszolgáltatás sértetlen zárakkal történt, ezért a kár a berakáskor keletkezett. Az iránymutató bírói értelmezés lényege A fellebbezés nem bizonyult alaposnak. A CMR 8. Cikkének 1. b) pontja értelmében a fuvarozó az áru átvétele alkalmával ellenőrizni tartozik többek közt magát az árut és az áru csomagolásának külső álla­potát is. Ugyanakkor a perbeli káreseményről készült jegyzőkönyvből megállapítha­tóan a kiszolgáltatáskor egyes csomagolási egységek sérültek voltak, ami kifejezett fuvarozási rendellenességre mutat. A perben az alperes nem tudta igazolni, hogy a küldeményt ezekkel a sérülésekkel vette át fuvarozásra. Ebből az iránymutató bírói értelmezés szerint az a következtetés vonható le, hogy a hiány a feladás és a kiszolgáltatás közti időben keletkezett a sérült dobozokban, s a hiányért a CMR 17. Cikkének 1. pontja szerint a fuvarozó felelős. Fontos kiemelni ebből a jogesetből azt az indokolást, hogy a CMR Egyezmény és a bírói gyakorlat a fuvarozói felelősség alóli kimentés alapjaként nem fogadja el azt a fuvarozói állítást, hogy valamilyen oknál fogva nem volt módja a feladáskor az áru csomagolását megszemlélnie, pontosabban a CMR 8. Cikkében foglalt követelmé­nyeknek eleget tennie. Ez kizárólag fuvarozásszervezési kérdés, amit a fuvarozónak kell az adott helyzet körülményei szerint megoldania. Továbbiak a jogesetről Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest a keresetnek megfelelően marasztalta. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az alperes kártérítési felelőssége az 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződés (CMR) 8. Cikkének 1. pontja értelmében fennáll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom