Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)
Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 106 4.7. A CMR Egyezmény 17. Cikkéhez kapcsolódó bírói döntések BH1992. 597. A közúti fuvarozó az áru feladása és kiszolgáltatása között - a csomagolás sérült volta folytán - keletkezett kárért való felelőssége alól nem mentheti ki magát arra hivatkozva, hogy a feladáskor az áru csomagolásának külső állapotát nem tudta ellenőrizni [CMR 8. Cikk 1. pont, 17. Cikk 1. pont]. A perbeli tényállás, a jogvita lényege A felperes előadta, hogy az alperes gépkocsival a megbízó részére gyűjtőáruként hajkefét fuvarozott Ausztriából a felperes gyüjtőraktárába. Az 1989. november 13-án történt kiszolgáltatásakor a gépkocsivezető jelenlétében felvett tanácsi jegyzőkönyv 484 db hajkefe hiányát állapította meg. A felperes keresetét 3393,60 ATS-nek megfelelő forintösszeg és annak kamata megfizetése iránt terjesztette elő. Az alperes azzal védekezett, hogy az áru berakását és a gépkocsi rakterületének ólomzárral való lezárását a feladó végezte, a gépkocsivezető a rakodásnál nem volt jelen, és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kiszolgáltatás sértetlen zárakkal történt, ezért a kár a berakáskor keletkezett. Az iránymutató bírói értelmezés lényege A fellebbezés nem bizonyult alaposnak. A CMR 8. Cikkének 1. b) pontja értelmében a fuvarozó az áru átvétele alkalmával ellenőrizni tartozik többek közt magát az árut és az áru csomagolásának külső állapotát is. Ugyanakkor a perbeli káreseményről készült jegyzőkönyvből megállapíthatóan a kiszolgáltatáskor egyes csomagolási egységek sérültek voltak, ami kifejezett fuvarozási rendellenességre mutat. A perben az alperes nem tudta igazolni, hogy a küldeményt ezekkel a sérülésekkel vette át fuvarozásra. Ebből az iránymutató bírói értelmezés szerint az a következtetés vonható le, hogy a hiány a feladás és a kiszolgáltatás közti időben keletkezett a sérült dobozokban, s a hiányért a CMR 17. Cikkének 1. pontja szerint a fuvarozó felelős. Fontos kiemelni ebből a jogesetből azt az indokolást, hogy a CMR Egyezmény és a bírói gyakorlat a fuvarozói felelősség alóli kimentés alapjaként nem fogadja el azt a fuvarozói állítást, hogy valamilyen oknál fogva nem volt módja a feladáskor az áru csomagolását megszemlélnie, pontosabban a CMR 8. Cikkében foglalt követelményeknek eleget tennie. Ez kizárólag fuvarozásszervezési kérdés, amit a fuvarozónak kell az adott helyzet körülményei szerint megoldania. Továbbiak a jogesetről Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest a keresetnek megfelelően marasztalta. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az alperes kártérítési felelőssége az 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződés (CMR) 8. Cikkének 1. pontja értelmében fennáll.