Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

Bevezető 14 sében foglaltaknak megfelelően közölték a munkavállalóval, a munkaviszony rendes felmondás esetén a felmondási idő elteltével, rendkívüli felmondás esetén pedig azonnali hatállyal felmondási idő nélkül megszűnik. Erre tekintettel a munkáltató a szabályszerűen közölt rendes, illetve rendkívüli felmondást utólag egyoldalúan nem, hanem csak a munkavállaló egyetértésével és beleegyezésével vonhatja vissza (a rendes felmondások közül a 31. számú ítélet). A visszavonásról tehát a feleknek kölcsönösen meg kell állapodniuk. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a munkavállaló közöl rendes, illetve rendkívüli felmondást a munkáltatóval, mivel a jognyilatkozatát a munkavállaló sem jogosult egyoldalúan visszavonni. A közléshez kapcsolódó további jogkövetkezmény, hogy a munkaviszony megszűnésének időpontja nem lehet korábbi, mint a közlés időpontja. A rendkívüli felmondás nem lehet visszamenőleges hatályú. Amennyiben a munkáltató a rendkívüli felmondásban mégis korábbi időpontot jelöl meg, a bírói gyakorlat szerint ez önmagában a jognyilatkozatot nem teszi jogellenessé, hanem csupán azzal a következménnyel jár, hogy a munkaviszony megszűnése időpontjának a rendkívüli felmondás közlése (későbbi) időpontját kell tekinteni (BH 2002/244.). A jognyilatkozatok közlésére vonatkozóan az Mt. 6. § (4), (5) és (6) bekezdései tartalmaznak rendelkezéseket. Külön fel kell hívni a figyelmet az Mt. 6. § (4) bekezdésében biztosított lehetőségre, amely szerint az írásbeli jognyilatkozat közlése akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza: erről a körülményről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv az átvétel megtagadásának, illetve szándékos megakadályozásának bizonyítását célozza, ezért, ha a jegyzőkönyv felvételére nem került sor, a munkáltató még nincs elzárva a bizonyítástól, de természetesen a bizonyítás nehezebb ilyen esetben. A rendes felmondás közlését követően a felmondási idő tartama alatt mindkét fél rendkívüli felmondást közölhet (a rendes felmondások közül 37. számú ítélet). Minthogy a felmondási idő alatt a munkaviszony még fennáll, az ekkor közölt rendkívüli felmondás szünteti meg a munkaviszonyt, ennélfogva a rendes felmondást tartalmazó korábbi jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH 2002/31.). Arra is rámutatott a Legfelsőbb Bíróság, hogy a rendes felmondás felmondási ideje alatt közölt rendkívüli felmondást nem lehet a rendes felmondás egyoldalú visszavonásaként értelmezni, és ekként az ezzel összefüggésben nem jogellenes. Ebből a szempontból annak sincsen jelentősége, hogy a rendes felmondásnak a munkáltató működésével összefüggő vagy esetleg más indoka volt-e. 2. Rendes felmondás Az Mt. 89. § (1) bekezdése szerint a határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind pedig munkáltató rendes felmondással megszüntetheti. Ebből következik, hogy a határozott időre szóló munkaviszony rendes felmondással egyik fél részéről sem szüntethető meg jogszerűen [Mt. 88. § (1) bek.]. A rendes felmondás feltételei markánsan különböznek a rendkívüli felmondásra vonatkozó előírásoktól, de a rendes felmondásra vonatkozó szabályok részben eltérőek aszerint is, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló él-e a rendes felmondás jogával.