Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)
35. Módosulás a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyében A felmondás jogszerűsége szempontjából a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosultságának, nem pedig az arról történt tájékoztatásnak van jelentősége. Ha a jogkör gyakorló személyében bekövetkezett módosításnál a munkáltató a munkavállalót nem tájékoztatja, ezen mulasztása miatt önmagában nem jogellenes a rendes (illetve rendkívüli) felmondás [Mt. 74. § (2) bek.j. (Mfv. E. 10.097/2004/1.) A jogvita tárgya és a tényállás A felperes a felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértőnek minősítette az Mt. 74. § (1) bekezdésre vonatkozó jogi okfejtést. Előadta, hogy nem felel meg a törvénynek az a bírói gyakorlat, amely figyelmen kívül hagyja a munkáltatói jogkör gyakorló személyének közlésére irányuló kötelezettséget [Mt. 74. § (2) bek.]. Álláspontja szerint a vele szemben meghozott rendes felmondás érvénytelen, mert nem közölte az alperes a munkáltató személyében bekövetkezett változást, az erről szóló indokolás nem helytálló. A felperes ezért a másodfokú ítélet „megváltoztatását", és a keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte. A Legfelsőbb Bíróság döntése és indokai A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alaptalanul jelölt meg jogszabálysértést. A munkáltató rendes felmondása jogszerű, ha a jognyilatkozat az erre hatáskörrel rendelkező munkáltatói jogkör gyakorlótól származik, ennélfogva ennek, és nem annak van ügydöntő jelentősége, hogy a munkavállalóval közölték-e a munkáltatói jogkör gyakorló személyében bekövetkezett változást. Az alperesnél a felperesre vonatkozóan a munkáltatói jogkör gyakorlója (a felperes által sem vitatottan) a rendes felmondás időpontjában a felperes munkaviszonyát megszüntető generál manager, B. T. volt. Ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül fogadta el helyesnek az elsőfokú bíróságnak az arra feljogosított személy által kiadott rendes felmondás jogszerűségéről szóló jogi érvelését. Az arra jogosulttól származó jognyilatkozat tehát nem érvénytelen attól függetlenül, hogy a felperesnek tudomása volt-e a munkáltatói jogkör gyakorló személyéről. Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította.