Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

Rendes felmondás 120 beilleszkedni, rugalmatlansága miatt több vezetőtársával konfliktusba került, és mindezekre tekintettel az alperes jogszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes munkaköre betöltésére alkalmatlan. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperesnek a kereseti kérelemnek megfelelő marasztalását kérte. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint az alperesi felmondási okok bizonyítatlansága, általánossága, okszerütlensége és súlytalansága miatt az eljárt bíróságok törvénysértően mérlegeltek, és törvénysértően utasították el a felperesi kereseti kérelmet. A Legfelsőbb Bíróság döntése és indokai A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta. Az ítélkezési gyakorlat szerint a munkavállaló személyével (képességeivel) öszszefúggő felmondási indok lehet többek között a munkavállalónak a munkaköre betöltésére való alkalmatlansága. Az alkalmatlanság akkor valósít meg jogszerű felmondási indokot, ha az bizonyított objektív tényeken alapul, e nélkül a szubjektív vélemény nem elégséges. Az alkalmatlanság kérdésében nem általánosságban, hanem konkrétan az adott munkáltató és az adott munkakör, illetve munkavállaló figyelembevételével kell állást foglalni. Alkalmatlanságra hivatkozó rendes felmondásban meg kell jelölni az alkalmatlanságot kiváltó magatartásokat (MD11/135.). Ha az alkalmatlanságot az elvárástól való elmaradásra alapítják, a munkáltatónak azt is bizonyítania kell, hogy azt a munkavállaló képességei, illetve magatartása okozta, mert e nélkül a felmondás nem jogszerű. Az alkalmasság-alkalmatlanság körébe tartozik - többek között - a munkahelyi közösségbe való beilleszkedés, a munkatársakhoz való viszony, a vezető munkakört betöltő részéről a megfelelő munkahelyi légkör kialakítására való törekvés. A megyei bíróság - a széles körben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként - megalapozottan állapította meg, hogy nem vitatható, a felperes szakmai hozzáértésével kapcsolatosan kétség nem merülhetett fel, azonban a felperes az egyéniségében, a személyiségében rejlő okok miatt, az alperes munkaszervezetébe nem tudott beilleszkedni, rugalmatlansága miatt több vezetőtársával konfliktusba került, és a beosztottjaival sem tudott jó kapcsolatot kialakítani. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság osztotta a perben eljárt bíróságok azon álláspontját, hogy az alperes okszerűen vonta le azt a következtetést, miszerint a felperes a munkaköre betöltésére alkalmatlan. A munkáltatói rendes felmondásban megjelölt okok közül tehát a munkáltató eredményesen bizonyította a felperes alkalmatlanságát és ezzel a felmondás ezen indokának valóságát és okszerűségét [Mt. 89. § (2) bek.]. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Összegzés A vezető együttműködési képességével kapcsolatban jogosak a munkáltatók fokozott elvárásai. A perbeli esetben a munkáltató ezzel indokolta a felmondást, az indokot a perben eredményesen bizonyította, ezért a rendes felmondás jogszerű volt.