Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések A felperes 2001. szeptember 21. napján ezért a munkavégzést beszüntette és a munkaterületről levonult. A felperes a felújítási munkálatokat - a kulcsrakész állapot eléréséig - teljeskörüen nem végezte el, az alperes más szakipari vállalkozókkal fejeztette be a kivitelezést. A felperes részben hibásan teljesített, az építési munkák javítási költsége 252 298 Ft, az épületgépészeti munka javítási költsége 221 538 Ft. A felperes által beszerzett és az alperes által elvitt anyagok értéke 692 535 Ft. A felperes keresetében 6 727 643 Ft, valamint ezen összeg után 2001. november hó 13. napjától a kifizetésig járó időszakra a mindenkori jegybanki kamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét azzal indokolta, hogy az elvégzett felújítási munkálatok vállalkozói díját az alperes nem egyenlítette ki. A szerződésben megjelölt átalányár azért nem tekinthető irányadónak, mert a szerződés megkötésének időpontjában a teljes engedélyes tervdokumentáció még nem állt rendelkezésére, utóbb vált csak ismertté a munka pontos műszaki tartalma, ezért a vállalkozói díj csak tételes felméréssel állapítható meg, illetve figyelembe kell venni az időközben az alperes által elrendelt és a tervtől eltérő kivitelezési igényeket, valamint a műszaki szükségességből felmerült munkavégzést is. Az alperes kérte a kereset elutasítását. Ellenkérelmét azzal indokolta, hogy a munkálatok ellenértékét átalányárban határozták meg, ezért a felperes utóbb nem térhet át a tételes elszámolásra, nem hivatkozhat arra sem, hogy tervdokumentáció hiányában nem tudta felmérni a tényleges és szükségessé váló kivitelezési volument. Több részletben, már több mint 15 000 000 Ft-ot megfizetett, ebben már benne van az átalányár és az elismert pótmunkavégzés díja, így további vállalkozói díj tartozása nem áll fenn, figyelemmel a felperes hibás teljesítésére és az azzal kapcsolatban felmerülő javítási költségek összegére is. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 6 253 807 Ft-ot, valamint ezen összeg után 2001. november 13. napjától a kifizetésigjáró időszakra a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozata indokolásában kifejtette, hogy az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 402. §-a értelmében építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A szerződés létrejöttéhez azonban nem elegendő a feleknek a szerződés megkötésére irányuló szándéka, ezen túlmenően a lényeges kellékekben is meg kell egyezniük. Az építési-vállalkozási szerződés lényeges tartalmi eleme a vállalkozó által kivitelezendő munka műszaki tartalma, amelyet az aláfalazási, szigetelési munkálatoknál a felek feltárás nélkül pontosan nem tudtak meghatározni. A 2001. április 1. napján létrejött szerződés esetében részletes tervdokumentáció és költségvetés nélkül az építési szerződés műszaki tartalma nem került meghatározásra, az okiratban megfogalmazott műszaki tartalom csak formális volt, abból nem állapítható meg, hogy ténylegesen mire irányult a szerződés. Miután a felek a felperes által nyújtandó szolgáltatásban az építési engedélyes tervdokumentáció hiányában nem egyezhettek meg, ezért közöttük építési-vállalkozási szerződés nem jött létre. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az a tény, hogy a felperes kivitelezési munkálatokat végzett, ezért, mint megbízás