Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

87 BDT2006. 1303. 120 millió Ft-ot kért. A Magyar Televízió Kék Fény című műsorában tudósítás jelent meg az építkezésről, ennek során a felperes alkalmazottja megmutatta az alperes által hibásan kivitelezett részeket, falakat. A H. Megyei Rendőrfőkapitányság nyomozást rendelt el - egyebek mellett - az alperes ügyvezetője ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt. Az eljárás során a H. Megyei Önkormányzat, mint sértett 56 040 833 Ft kár tekintetében polgári jogi igényt jelentett be, melynek biztosítására a nyomozó hatóság zár alá vette a terheltek teljes vagyonát. A felperes keresetében 97 894 668 Ft, valamint késedelmi kamatok megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes tudott a megrendelő ún. közbenső intézkedés tekintetében fennálló késedelméről, az építési engedélyek hiányáról, ennek ellenére a munkavégzést megkezdte. A detoxikáló épülete közvetlen közelében az alperes mintegy 600 köbméter földtömeget helyezett el, az épület bontását ezzel akadályozta. Az alperes azonnali hatályú felmondása jogszerűtlen volt, mert nem hívta fel a szerződés rendelkezésének megfelelően a felperest a szerződésszegés orvoslására. Az alperes a munkaterületről levonult, a szerződés teljesítését megtagadta, ezzel a szerződés megszűnt. Mindez valójában azért történt, mert a vállalkozói díj, valamint a befejezési határidő tekintetében a vállalkozási szerződés lényeges módosítását nem tudta elérni. A 37 894 668 Ft meghiúsulási kötbérigényt a vállalkozási szerződés 6.6. pontjára alapította. A hibás teljesítés körében arra hivatkozott, hogy az alapozási mélység tervtől eltérő alkalmazásához nem járult hozzá, a hibás alap megerősítése érdekében végzett munkák költsége 500 000 Ft volt. Csatolta az önkormányzattal kötött engedményezési megállapodást, melynek értelmében a túlfizetett vállalkozói díj iránti igényt a perben érvényesítheti. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsősorban utalt arra, hogy az önkormányzat az alperes ügyvezetőjével szemben folyó büntetőeljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesített, bejelentette, hogy 56 040 833 Ft öszszegű kár érte. Két károsultja az ügynek nem lehet, így a felperesnek nincs kereshetőségi joga. A Pp. 48. §-ára hivatkozással - a finanszírozási megállapodásra is figyelemmel - állította, hogy a felperesnek a perbeli ügy legitimációja hiányzik. Érdemi álláspontja szerint a szerződés azonnali hatályú felmondása jogszerűen történt, a felperes ugyanis szerződésszegést követett el, nem szerezte be a jogerős építési engedélyt, továbbá nem gondoskodott a detoxikáló állomás helyén álló épület elbontásáról. Álláspontja szerint a jogszerű felmondás következtében a megszűnt vállalkozási szerződés alapján az őt megillető összeg elszámolása során nem az ajánlati költségvetés tartalma az irányadó, hanem a kivitelezett mű, illetve az elvégzett munka forgalmi, piaci értékét kell figyelembe venni. Viszontkeresetet terjesztett elő, melyben elmaradt haszon címén 24 285 524 Ft, továbbá a jóhírnév megsértése miatt 20 millió Ft nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezni a felperest. Arra hivatkozott, hogy az átalánydíjas szerződésben felborultak az értékviszonyok, ennek következményeit pedig a megrendelőnek kell viselni. Magánszakértői véleményt csatolt, melyre hivatkozással állította, hogy az elvégzett munkák piaci, forgalmi értéke 67 556 669 Ft volt. A jóhírnév megsértése körében viszontkeresetét arra alapította, a felperes főigazgatója valótlanul állította,