Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 50 A 2001. október 5-én kibocsátott 12 000 000 Ft összegű számlát az I. rendű alperes részben sem egyenlítette ki. Ezután a felperes a munka folytatását felfüggesztette. 2001. november 26-án az I. rendű alperes és a felperes között megállapodás jött létre, melyben az I. rendű alperes hátralékát 16 000 000 Ft-ban határozták meg. Az I. rendű alperes fennálló tartozását úgy kívánta kiegyenlíteni, hogy a felperesre engedményezte az épületben található lakásokat megvásárolni kívánó III. rendű és II. rendű alperessel szembeni vételár követelését. A III. rendű és a IV. rendű alperes a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. K.-i Fiókjától igényelt kölcsönt, melynek összegét az engedményezés alapján a bank az I. rendű alperes helyett a felperesnek utalta volna át. 2001. október 16-án az I. rendű alperes az engedményezést a bankkal közölte. A bank nem zárkózott el attól, hogy a kölcsönszerződés létrejötte esetén a jelzálogjog bejegyzését követően az eladó által kiállított áfás számla alapján a hitelkérelemben szereplő összeget a felperes részére átutalja. Az I. és a II. rendű alperes ezt követően további vállalkozói díjat nem fizetett a felperesnek. 2001. november 26-ig az I. rendű és a II. rendű alperes 61 000 000 Ft vállalkozói díjat fizetett meg. Többszöri próbálkozás után 2001. november 27. napján lezajlott az épület használatbavételi eljárása. A felperes késedelméből mintegy másfél havi időtartam róható a tervmódosítás, illetőleg az ezzel kapcsolatos késedelmes tervszolgáltatás terhére. A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. és a II. rendű alperest egyetemlegesen 23 451 047 Ft vállalkozói díj, 4 000 000 Ft után 2001. október 3-tól, 12 000 000 Ft után 2001. október 19-től, az ezt meghaladó összeg után 2001. december 22-től a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatát kitevő mértékű kamat megfizetésére. Követelését az I. rendű alperessel szemben vállalkozói díj címén, a II. rendű alperessel szemben a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 90. §-ára hivatkozással, a betéti társaság beltagjára vonatkozó felelősségi szabályok alapján érvényesítette. Kérte továbbá, hogy a bíróság a III. rendű alperest az I. rendű alperessel egyetemlegesen 10 364 000 Ft, a IV. rendű alperest az I. rendű alperessel egyetemlegesen 4 995 000 Ft megfizetésére kötelezze. Ezen igénye jogalapját abban jelölte meg, hogy az érvényes engedményezési szerződés ellenére a III. rendű és a IV. rendű alperes a vételárat az I. rendű alperesnek fizette meg. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. rendű és a II. rendű alperes beszámítási kifogást, az I. rendű alperes viszontkeresetet terjesztett elő. Arra hivatkoztak, hogy a felperessel szemben 26 933 238 Ft követelésük áll fenn, ez részben a felperes által el nem végzett, de leszámlázott és kifizetett, részben a költségvetésből kimaradó tételekből tevődik össze, de kártérítési igényt is érvényesítettek. Ennek alapja az volt, hogy az állításuk szerint az átalakítás során az épületben üzletet működtető személyek tevékenységüket nem tudták zavartalanul folytatni, így a bérleti jogviszonyt felmondták, a felperes késedelmes teljesítése folytán a lakások és üzletek értékesítése, illetve bérbeadása késedelmesen történt meg, így ebből is kára keletkezett az I. rendű és a II. rendű alperesnek. Az elsőfokú bíróság az I. rendű és a II. rendű alperest egyetemlegesen kötelezte 23 051 047 Ft és 4 000 000 Ft-nak 2001. október 3-tól, 12 000 000 Ft-nak 2001. október 9-től és 7 051 047 Ft-nak 2001. december 2-től számított, a keresetben meg-