Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 28 - A kivitelezésre alkalmas munkaterületet a megrendelőnek kell rendelkezésre bocsátania. A munkaterület átadásához a felek a szerződésben rendszerint határidőt tűznek, amelynek elmulasztása a megrendelő közbenső szerződésszegését eredményezi. A vállalkozó az akadályoztatott munka megkezdését megtagadhatja, és a szerződésszegés következményeként adott esetben a szerződéstől elállhat. Amennyiben utóbb a munkát megkezdi, a munkaterület átadási késedelme a kivitelező befejezési késedelme alóli kimentési ok lehet. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kivitelező csak olyan részben és mértékben tagadhatja meg a munka megkezdését, amilyen mértékben a munkaterület adott része ténylegesen megakadályozza a kivitelezést, lehetséges ugyanis, hogy másutt, más részeken a munkát megkezdheti. Az is lehetséges, a felek abban állapodnak meg, hogy a munkaterületet a vállalkozó teszi munkavégzésre alkalmassá, természetesen a megrendelő költségére. Az ilyen megállapodást ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni (például a kivitelező birtokba veszi a területet, és ott elvégzi a szükséges tereprendezési, előkészítő munkákat). - A késedelem alóli kimentést eredményezi, ha a megrendelő a kivitelezés folyamatában nagyobb volumenű pótmegrendeléseket adott, tervmódosítások történtek, a késedelem az előre nem látható pótmunkák miatt következett be. A pótmunkák is csak olyan mértékű kimentést eredményeznek, amilyen mértékben megfelelő munkaszervezéssel azok határidőn belül nem voltak elvégezhetők. A felismerhető tervfogyatékosságból eredő többletmunkák viszont rendszerint nem jelentenek kimentést, mivel a kivitelezőnek a tervdokumentációt előzetesen, a szerződés megkötésekor már megvizsgálnia és észrevételeznie kellett. Ha e kötelezettségének felróhatóan nem tett eleget, a következményeket viselni tartozik. - A vállalkozó késedelmét gyakran az okozza - erre kimentésük érdekében hivatkoznak is -, hogy a velük szerződéses jogviszonyban álló alvállalkozóik, vagy anyagszállítóik a vállalkozóval kötött szerződéseket késve teljesítik, így a munkafázisok elcsúsznak, illetve a szükséges anyag, berendezés hiányában a munka nem folytatható. Jogi szempontból azonban a kivitelező saját alvállalkozóinak, anyagszállítóinak - a közreműködőinek - a késedelme a késedelem alóli kimentést nem eredményezi. A közreműködőért való felelősség ugyanis azt jelenti, hogy a vállalkozó a megrendelő irányában mindazok magatartásáért helytállással tartozik, akikkel ő áll szerződéses kapcsolatban (alvállalkozók, anyag és berendezések szállítói, fővállalkozás esetén a tervező is). Amennyiben a késedelem miatt a megrendelő a vállalkozóval szemben jogkövetkezményeket alkalmaz, azt a vállalkozó a szerződéses láncolatban háríthatja tovább a vele szerződéses jogviszonyban álló közreműködőire. - A kivitelezés folyamatában felmerülő akadályozó körülmények miatt, éppen ezekre tekintettel a felek utóbb a befejezési határidőt gyakran módosítják. Amenynyiben a vállalkozó a módosított teljesítési határidőt is lekési, akkor a kimentés érdekében most már csak olyan kimentő, akadályozó körülményekre hivatkozhat, amelyek a szerződésmódosítás időpontja után merültek fel. A szerződésmódosítás előtti akadályokra már nem hivatkozhat, azokat ugyanis a módosított határidő kitűzésénél már a felek figyelembe vették.