Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

29 Bevezetés az építési vállalkozási szerződések joggyakorlatához A késedelemmel összefüggő jogvitákban az objektív késedelem tényét a megrendelőnek kell kimutatnia, a késedelem alóli kimentés bizonyítása azonban a kivitelezőt terheli. Vita esetén rendszerint műszaki szakértő a kivitelezés eseményeit tükröző építési napló, a felek közötti levelezés és más okiratok, adott esetben pedig a szakmai szokások alapján véleményezi, hogy mely okok merültek fel a kivitelező érdekkörén kívül, és a kívül eső okok összességükben hány napi kivitelezési késedelmet indokolnak, mentenek. Szükséges hangsúlyozni, nem annak van jogi jelentősége, hogy az egyes kimentési okok hány napi akadályoztatást valósítottak meg, hanem annak, hogy végül is az objektív késedelem időtartamából az egyes kimentő, akadályoztató körülmények hány napi késedelemmel hozhatók okozati összefüggésbe, vagyis hány napi kimentés fogadható el. Az egyes akadályozó körülmények miatt a kimentés időtartama nem kumulálható (nyilvánvaló abszurditás az 50 napi objektív késedelem esetén a különböző akadályozó körülmények miatt 90 napi kimentési időtartam összeadódása), részben azért, mert a különböző akadályozó körülmények egymást időben lefedhetik, részben azért, mert az akadályoztatás időtartama utóbb a kivitelezés folyamatában megfelelő munkaszervezéssel ledolgozható. A szakértői véleményen alapuló értékelésnek ezért azt kell megállapítania, hogy a kivitelező érdekkörén kívül felmerült okok, körülmények összességükben hány napi késedelmet indokolnak (mentenek), azaz az objektív késedelem időtartamából hány napi késedelem hozható okozati összefüggésbe a különböző akadályoztató körülményekkel. A késedelmi kötbér a ki nem mentett napokra számítható. 4. A gyakorlatban a legtöbb problémát a hibás teljesítéssel összefüggő építési jogviták vetik fel. A rendszerint bonyolult, építészeti-szakmai és jogi közelítésben is nehezen megítélhető ügyek általában kétféleképpen merülnek fel. Az egyik esetben a megrendelő az átadás-átvételkor kifogásolt hibák miatt nem fizet, a vállalkozói díjköveteléssel szemben az értékcsökkenés (kijavíttatás költségei) miatt ellenköveteléssel (beszámítással) él. A másik esetben a hibajelenség a műszaki átadás után viszonylag hosszabb idő elteltével - gyakran több év, nem ritkán öt vagy tíz év után - jelentkezik és ilyenkor a peres jogvitát a megrendelő indítja rendszerint a kivitelezővel, adott esetben a tervezővel szemben is. A jogvitákban rendszerint a következő főbb kérdések merülnek fel. a) A hibás teljesítés azt jelenti, hogy az adott vállalkozási szerződés tartalmára figyelemmel a vállalkozó szolgáltatása - tipikusan az építmény - nem felel meg a törvényben előírt vagy a szerződésben külön meghatározott tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek. A jogszabályokban előírt (törvényi) minőségi követelmények három szinten jelennek meg: - Külön jogszabályok számszerűen megfogalmazott minőségi követelmények, paraméterek rögzítésével előírhatják az adott termék konkrét tulajdonságait. Ide sorolhatók a szabványok, műszaki előírások, szakmai útmutatók. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. §-a szerint a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. A minőségi követelményeket illetően ez azt jelenti, hogy a kötelező szab-