Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

27 Bevezetés az építési vállalkozási szerződések joggyakorlatához tás szempontjából releváns, részteljesítés hiányában a készültségi fok időbeni eltolódása önmagában késedelmet nem jelent. - Az eredményes átvétel megtagadása a megrendelő részéről nem lehet önkényes, ennek pontos indokait a jegyzőkönyvben rögzítenie kell. Általában olyan kivitelezés, amely mentes minden hiánytól, nincsen. A jelentéktelen kisebb hiányok - amelyek a rendeltetésszerű használatot nem gátolják - miatt a megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg. A jelentéktelen, kisebb hibák együttes előfordulása vagy azok javítása miatt a megrendelő az átvételt csak akkor tagadhatja meg, ha azok megakadályozzák (ellehetetlenítik) a rendeltetésszerű használatot. Az építés befejezése után végzett javítások természetes velejárója, hogy kényelmetlenséget, a használatban fennakadást okoznak, a teljesítés időpontját illetően azonban csak az olyan hibáknak (hiányoknak) van jelentőségük, melyek a létesítmény rendeltetésszerű használatát oly mértékben akadályozzák, hogy ezzel a létesítmény működését lehetetlenné teszik. Ha viszont nagyobb számú kisebb hiba áll fenn, és ezek elhárítása olyan mértékű munkavégzést feltételez, amely miatt a kijavítás alatt nem lehet használatba venni a létesítményt, az átadás nem tekinthető eredményesnek. - Amennyiben a megrendelő alaptalanul tagadja meg az építmény műszaki átadás-átvételét, vagy az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés hatálya műszaki átadás-átvétel nélkül is, a tényleges birtokbavétel, illetve használatbavétel alapján beállnak. - A műszaki átadás-átvételi eljárás a felek egymás közti szerződéses viszonyában a teljesítés aktusát jelenti, amelytől különbözik a használatbavételi (hatósági) engedély kiadása, és amelynek időpontja az eltérő jogi feltételek, szempontok alapján a kivitelező késedelmét nem befolyásolja. b) A kivitelezői késedelem objektív ténye nem jelenti szükségképpen, hogy a késedelem időtartama a vállalkozó miatt, neki felróható okból következett be. Márpedig a késedelmi kötbér és a kártérítés szubjektív alapú: a vállalkozó kimentheti magát a késedelem felróhatósága alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem időtartama - vagy annak egy része - az érdekkörén kívüli okokra vezethető vissza. A késedelemmel összefüggő építési jogviták tipikusan azzal kapcsolatosak, hogy a kivitelező felsorakoztatja a késedelem alóli kimentő okokat, amelyeket - jellemzően műszaki szakértő bevonásával - bizonyítani kíván. A gyakorlatban a késedelmes kivitelezők kimentésük érdekében a következő főbb okokra hivatkoznak: - Nem egyszer előfordul, hogy a kivitelező versenyhelyzetben a munka megszerzése érdekében irreálisan rövid befejezési határidőt vállal. Jogi szempontból azonban nem jelent kimentő okot, ha a szerződésben vállalt irreálisan rövid határidő már előre láthatóan nem volt betartható, ebben az esetben ugyanis a vállalkozó a szerződés megkötése során jár el felróhatóan (szerződéskötési gondatlanság), aminek kockázatát, következményeit viselnie kell. - Nem minősülnek kimentő körülménynek az olyan időjárási viszonyok sem, amelyekre a kivitelezőnek a szerződés megkötésekor számítania kell, a kieső időszakot a teljesítési határidő számítása során kalkulálnia kellett. Kimentő körülményként csak a rendkívüli, elhúzódó, előre nem látható időjárási viszonyok fogadhatóak el.