Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 26 pályáztatás, közbeszerzés esetén -, hogy a késedelmes kivitelezéshez szigorú szankciók kapcsolódnak, a megrendelő a vállalkozói díjhoz százalékosan igazodó vagy fix összegű napi késedelmi kötbért köt ki. Elhúzódó kivitelezés esetén nem ritka, hogy a felhalmozódó késedelmi kötbér a vállalkozói díj számottevő részét teszi ki, vagy azt meg is haladhatja. A késedelemmel összefüggő építési jogviták megítélése szempontjából célszerű különböztetni objektív és szubjektív késedelem között. a) Az objektív késedelem pusztán azt a tényt jelenti, hogy a szerződésben kikötött teljesítési határidőhöz képest ténylegesen a kivitelező részéről a teljesítés mely időpontban történt meg. Számítása viszonylag egyszerűnek tűnik, a szerződésben (illetve a szerződésmódosításban) meghatározott befejezési határidőt kell összevetni azzal az időponttal, amikor az építmény eredményes műszaki átadás-átvétele megtörtént. A két időpont napokban meghatározott különbözete az objektív késedelem időtartama. A számítás során figyelembe kell venni azonban a szükséges jogi korrekciókat: - A kivitelezés folyamatában előállított építmény teljesítése műszaki átadás-átvételi eljárás keretében történik. A kivitelezési munkák befejezését a vállalkozó készre jelenti, és értesíti a megrendelőt, hogy mely időpontban kívánja a munkaeredményt átadni. Önmagában sem a munka befejezése, sem pedig a készrejelentés időpontja - akkor sem, ha az építési naplóból ez kitűnik - nem jelenti a kivitelezési szerződés teljesítésének időpontját, ehhez az átadás-átvétel lefolytatása szükséges. A megrendelő viszont a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra köteles az átadás-átvételi eljárást kitűzni, vagyis önkényesen a megjelölthöz képest későbbi időpontra nem tűzheti ki azt. A megrendelő az átadás-átvételi eljárás során a létesítményt köteles bejárni, megvizsgálni, és a felfedezett hiányokat, hibákat, továbbá az érvényesített kifogásokat jegyzőkönyvben rögzíteni. Az átadás-átvétel a létesítmény nagyságrendjétől függően hosszabb ideig is tarthat, hetekig is elhúzódhat. A teljesítés időpontja ez esetben az átadás-átvételi eljárás kezdő napjával egyezik meg, függetlenül attól, hogy mennyi ideig tart maga az eljárás, feltéve, ha a megrendelő a szolgáltatást átveszi. A vállalkozó határidőben teljesít, ha az eredményes átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődött, ebben az esetben a kivitelező terhére teljesítési késedelem nem állapítható meg (Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 2003/1/855. számú jogeset). - Az építési vállalkozó szolgáltatása a törvény erejénél fogva oszthatatlan, akkor is, ha egyébként az építmény a természete szerint fizikailag osztható. A felek azonban a főszabálytól eltérve a szolgáltatást oszthatóvá tehetik, és megállapodhatnak rész-munkaeredmények külön átadás-átvételében, részátadás-átvételi eljárások lefolytatásában. Nem minősül azonban részátadás-átvételnek az ún. előzetes átadás, amikor a megrendelő egyes fizikailag elkülöníthető munkarészeket ideiglenes jelleggel birtokba vesz, ahhoz azonban a teljesítés joghatálya nem kapcsolódik (a szolgáltatást nem teszi oszthatóvá). Nem minősül részteljesítésnek az sem, ha a felek előleg fizetésében állapodnak meg, és ennek feltételéül meghatározott műszaki fok elérését, igazolását írják elő. A kivitelezés „szakaszolása" kizárólag az előleg iránti igény, a pénzügyi számlakibocsá-