Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

6 Bevezetés az építési vállalkozási szerződések j oggy akorlatához 1. Építési jogviták alatt a megrendelő (építtető, beruházó) és az építési vállalkozók (tervező, kivitelező, alvállalkozók) egymás közti szerződésből eredő polgári jogvitáit értjük, amelyek főként a vállalkozói díjjal, illetve a szerződés megszegéséből eredő igényekkel (késedelem, hibás teljesítés, kártérítés) kapcsolatosak. Kívül esnek ezen a körön az építésügy közigazgatási (hatósági) összefüggései, így például a szakmai státusjog (külön jogszabályi előírások a tervezőre, műszaki ellenőrre, építésvezetőre, vagy műszaki szakértőre vonatkozóan), az építészeti (hatósági) engedélyezési eljárás kérdései, vagy az építésfelügyelet. A jogterület behatárolható úgy is, hogy az építési jogviták jogszabályi hátterét a Polgári Törvénykönyv adja, amely szabályozza általában a szerződések jogát, a vállalkozási szerződés különös szabályait, továbbá a vállalkozási szerződés altípusaiként az építési és a tervezési szerződést. Kiegészítőlég kapcsolódnak más jogszabályok magánjogi vonatkozású rendelkezései, így különösen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Etv.), továbbá az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (e jogszabály 2008. január 1. napján lépett hatályba, ezért a közzétett jogesetekben alkalmazásra még nem kerülhetett). Az építési szerződés alapján a kivitelező jellemzően műszaki tervdokumentációban meghatározott építési, szerelési vagy más hasonló munka elvégzésére és a munkaeredmény átadására, a megrendelő pedig ennek átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A munkaeredmény lehet különösen új épület vagy más építmény (építményrész) létrehozása, meglévő építmény részleges vagy teljes újraépítése, átalakítása, karbantartása és javítása vagy lebontása; de ezen kívül gép, erőátviteli, számítástechnikai, híradástechnikai, légtechnikai berendezések, technológiai vagy más vezetékek, csőhálózatok technológiai szerelése vagy más olyan munkatevékenység elvégzése, amelynek folyamatát műszaki terv határozza meg. a) Az építési szerződés lényegi tartalmi eleme, hogy a vállalkozó nem általában valamilyen építmény, hanem tipikusan konkrétan megtervezett építmény előállítását vállalja, a szolgáltatása valójában a tervdokumentáció kivitelezésében áll. Külön közigazgatási jogszabály (az Etv.) határozza meg, hogy milyen esetekben kötelező a kivitelezéshez műszaki terv előzetes elkészítése és engedélyezése. A műszaki terv elkészíttetése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő érdekkörébe tartozik; a tervdokumentációt főszabályként nem a kivitelező szerzi be, hanem azt a megrendelő bocsátja a kivitelező rendelkezésére. A diszpozitív szabálytól a felek természetesen eltérhetnek, és megállapodhatnak abban, hogy a kivitelező a tervezéssel