Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 162 LXXVIII. törvény 2. § 88. pontja szerinti építmény esetében műszaki szempontból alkalmazni kell az általa megjelölt szabványt, amennyiben ugyanis a szabványtól eltérő műszaki megoldást valósítanak meg, úgy az építési engedélyezési eljárás so­rán építésügyi szakértői véleményt kell mellékelni, amely igazolja, hogy a nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás egyenértékű a szabványossal és kielégíti az építési törvény szerinti alapvető követelményeket. A hó eltakarításával kapcsolatban a szakértő nem állapított meg mulasztást a felperes oldalán. A felperes keresetében 58 048 000 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A vállalkozó hibás teljesítésére hivatkozással elállt a szerződéstől, és a kifi­zetett teljes vállalkozói díj visszafizetését kérte. Az alperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy külföldről behozott szerkezeti elemek összeszerelését végezte az általa létesített alapra anélkül, hogy a szerződés a lényeges műszaki paramétereket rögzítette volna. A szakértői véleményben említett szabvány csak építményre vonatkozik, nem tartozik ezek közé a gombaház, amely nem más, mint acélvázra szerelt szigetelt sátor. Közölte, tisztában van azzal, hogy ez a fajta szerkezet ilyen terhelést nem bírhatott el, ugyanakkor állította, hogy a felpe­res az F. Kft.-től a szerződéskötés előtt beszerezte a minőségi tanúsítványt, amely alapján tudomással bírt arról, hogy a növényház-család a gyártómű által garantált 63 kg/m2 hóterhelésre és 137 km/h szélterhelésre felel meg szilárdsági szempontból. A felperes ismerte, hogy a szerkezet milyen súlyterhelést képes elviselni, ennek elle­nére a hó eltakarításáról, vagyis a kár megelőzéséről nem gondoskodott. A felperes­sel egyeztetve készítette el a fólia mentén a belső szigetelést is, amely miatt nem olvadt le a hó a fólia külső felszínéről, a felperesnek tisztában kellett lennie azzal, hogy a hó eltávolítása csak és kizárólag mechanikus úton történhet meg. Ezt a hibát a felperes már a szerződéskötéskor ismerte, ezért a Ptk. 305. § (3) bekezdése szerint a vállalkozó felelőssé nem tehető. Hivatkozott még a Ptk. 316. § (1) bekezdés ren­delkezésére is. A szakértői vélemény kapcsán hangsúlyozta, hogy az egy már hatályon kívül he­lyezett szabvány előírásait vette alapul, nem vette figyelembe a sátorszerkezetre vo­natkozó előírásokat sem. Az adott időszakban a gombaházak statikájára kötelező szabvány nem volt, ezért a minőség tanúsítványban megjelölt értékek jelentették a szerződés műszaki tartalmát. Az elsőfokú bíróság ítéletével 58 048 000 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. Az előzetes bizonyítási eljárás során a szakértői véleményt készítő szak­értő meghallgatása, a szakértői vélemény kiegészítése alapján megállapította, hogy az alperes a perbeli vállalkozási szerződést hibásan teljesítette, a gombaházak össze­omlását a vázszerkezet statikai alkalmatlansága okozta. A szakértő által elvégzett statikai számítás alapján a szerkezet szilárdsága már 63 kg/m2 hóteherre sem felel meg a magyar átlagos acélszilárdságú anyag feltételezésével, amelynek következté­ben a függőleges oszlopok a megfelelő stabilitást biztosítani nem tudták. A fólia meghibásodása és a hegesztés több helyen történő elválása esetén maga a szigetelő­anyag vett föl nagy mennyiségű nedvességet, amely megnövelte a súlyát, ugyanak­kor csökkentette a hőszigetelő képességét. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperestől nem volt elvárható, hogy a jelentős felületű építményről az egy éjszaka alatt lehullott nagy mennyiségű hó eltakarításáról gondoskodjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom