Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

163 BDT2004. 1072. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyhez több okirati bizonyítékot csatolt. Az EMI csatolt szakvéleménye szerint a perbeli szakértői véleményben hivatkozott szabvány ponyva- és sátorszerkezetek erőtani tervezéséhez csak irányelvként szolgál. A fóliasátor melléképítmény, melyre külön Építésügyi Ágazati Műszaki Irányelv készült. Ez a hóterhelés mértékére vonatkozóan visszautal az országos szabványra, a tetőlejtések határértékeire azonban attól eltérően rendelkezik. Ezek az eltérések a szakértő ellenőrző számítása szerint a jelen tetőkialakításra 26%-kal kisebb össztömegü hóterhet eredményeznek. A meteorológiai adatok szerint a hófúvás hatásának kitett helyeken 1-1,4 m hóréteg vastagság volt a perbeli időszakban jeges, ülepedett hó esetén a kimutatott értékek többszörösen meghaladják a Magyar Szabványban írt terheket, emiatt a 2003 januárjában észlelt időjárási körülmények rendkívülinek minősíthetők. Az adott szerkezetre olyan - legalább 1,50 kN/m2 - hóterhelés hatott, amelyre a hó letakarítására vonatkozó előírás nélkül is egyértelműen a garanciát kizáró rendkívüli időjárás kitétel vonatkozik. A Szegedi ítélőtábla az alperes fellebbezését az alábbiak szerint találta alaposnak. A fellebbezés annyiban alapos, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az ügyben nem hozható megnyugtató érdemi határozat, a fellebbezéshez csatolt bizonyítékokra is figyelemmel az ügyben a másodfokú eljárás kereteit meghaladó, nagyobb terjedelmű bizonyítás lefolytatása szükséges, ennek érdekében az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése indokolt. A felperes hibás teljesítésből eredő igényét érvényesítette a perben az alperessel szemben; a hibás teljesítés tényének bizonyítása - az alperes tagadásával szemben - az ezt állító felperest terheli [Pp. 164. § (1) bek.]. A kötelezett hibás teljesítése akkor állapítható meg, ha az általa szolgáltatott dolog nem felel meg a törvényi, illetve a szerződésben kikötött kellékeknek, tulajdonságoknak [Ptk. 305. § (1) bek]. Külön jogszabályok az adott dolog konkrét tulajdonságait előírhatják kötelezően betartandó adatok, paraméterek formájában. Ezek közé tartoznak a különböző termékekre kiadott szabványok, műszaki előírások, kötelező szakmai útmutatók. A termékek törvényes tulajdonsága tehát egyfelől azt jelenti, hogy ha a szolgáltatott dolog műszaki paramétereit szabványok vagy más műszaki előírások kötelezően meghatározzák, és a szolgáltatott dolog a pontosan körülhatárolt kötelező műszaki előírásoknak nem felel meg, akkor egyértelműen hibás teljesítés történt. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. §-a szerint ugyanakkor a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. A perbeli szakértő az általa megjelölt szabvány kötelező alkalmazását előíró jogszabályi rendelkezést megjelölni nem tudott, a fellebbezéshez csatolt ÉMI szakértői véleménye szerint ilyen kötelező szabvány a termékre nem vonatkozott, hanem a hivatkozott szabvány a ponyva- és sátorszerkezetek erőtani tervezéséhez csak irányelvként szolgál. Jogszabály által kötelezően alkalmazandóvá nyilvánított szabvány hiányában a hibás teljesítés megítélése során abból kell kiindulni, hogy valamennyi szolgáltatás, termék összes tulajdonságát a szabványok nem rendezhetik, erre nézve nem tartalmazhatnak kimerítő szabályozást, ezért - ugyancsak törvényi követelményként a Ptk. 277. § (1) bekezdése generálklauzula formájában úgy rendelkezik: hibás a