Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

131 BDT2006. 1416. folytatják a szabályszerű rész átadás-átvételi eljárást és a megrendelő az erre eső vállalkozói díjat kiegyenlíti (GK 65. [. indokolás). A perbeli esetben ez történt: a 2002. június 28-i szerződésmódosítás többes szá­mot használva és a pénzügyi ütemezéstől függetlenül rendelkezett kifejezetten az átadás-átvételi eljárásokról, ezen külön műszaki átadás-átvételi eljárások teljesítési időpontjának megkezdéséről. A felek maguk is ténylegesen eszerint jártak el, külön­külön történt meg az egyes munkarészek készrejelentése, a megrendelő külön város­részenként tűzte ki a műszaki átadás-átvételi eljárások időpontját, az egyes ütemekre a szakhatóságok bevonásával elkülönülten lefolytatták a rész-átvételi eljárást, eze­ken megtörtént az adott terület bejárása, a rész műszaki átadás-átvételről szakmai és jogi szempontból egyaránt a szokásos, a gyakorlatnak megfelelő tartalmú jegyző­könyv készült, a munkarészekre számított vállalkozói díjat részszámla ellenében a megrendelő kiegyenlítette. Az alperes az üzemeltető kezelésébe adta az elkészült és átvett művet, mindez alátámasztja, hogy jogilag is teljes értékű részteljesítésként elfogadta az adott városrészt érintő munkák átadását. A szakvélemény helyesen tar­talmazza, hogy a városrészek műszaki átadás-átvételi eljárása eredményeként üze­meltetésre átadta az alperes az Sz.-i Vízmű Rt. részére az átvett részeket, ezzel mű­szakilag és jogilag is kikerültek a beruházásból, vagyis a részteljesítés megtörtént. Azzal, hogy a felek részteljesítésben állapodtak meg, nincs ellentétben egy végső, teljes körű átvétel lefolytatása, amely azonban ténylegesen a korábbi részteljesítések eredményeként még át nem vett részek ellenőrzésére terjedt ki, jogi jelentősége pe­dig az egységes garanciális idő szempontjából volt. Az elfogadott és joghatályos részteljesítésekből következően a felperes Petőíitelep, Újszőreg, Szentmihálytelek és Kecskéstelep vonatkozásában késedelembe nem eshetett, késedelmi kötbérfele­lőssége sem merülhet fel. Béketelep esetében bizonyított, hogy a szerződésben vál­lalt teljesítési határidőre a mű elkészült, a vállalkozó készrejelentése ellenére rész műszaki átadás-átvételt azonban a felek nem folytattak le. A megrendelő azonban birtokba lépett, átvette a művet, ezért a részteljesítés Béketelep vonatkozásában is határidőn belül megtörtént (LB GKT 92/1973.). A bírói gyakorlat értelmében, ha az építési (szerelési) szerződés alapján a résztel­jesítés szerződésszerűen megvalósult, a befejezés késedelme miatt követelhető köt­bér alapja a teljes ellenértéknek a részteljesítés ellenértékével csökkentett összege (BH1985. 441.). Amennyiben tehát Tápé városrész esetében a kötelezett késedelem­be esett, a késedelmi kötbér alapja csak az erre a részre eső vállalkozói díj lehet. Tápé városrész tekintetében a felperes határidőn belül - 2002. december 6-án ­december 20. napjára készre jelentette a munkát, az átadás-átvétel időpontját az al­peres megbízottja kitűzte december 20. napjára. Helyesen utalt az alperes fellebbe­zésében arra, hogy a kötelezetti késedelem vizsgálata során az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a felperes 2002. december 18-án kelt levelében foglaltakat. Ebben a levélben a felperes a készrejelentés ellenére valóban úgy nyilatkozott, hogy a szükséges javítási munkákat, valamint a lakossági panaszok miatt még elvégzendő munkarészeket nem tudja befejezni. A perbeli szakértői vélemény értelmében a hiányzó munkarészek mennyisége nem volt lényeges, azon szakaszok nélkül azon­ban, amelyek vízellátása még nem volt megoldott Tápén, a terület vízelvezetése szi­gorúan véve műszakilag nem teljes. A szakértői megállapítás azt támasztja alá, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom