Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 130 valóban létrejött. A szolgáltatás osztható általában akkor, ha a szolgáltatás tárgya fizikailag osztható; ha a dolog (szolgáltatás) részekre bontása nem jár a dolognak vagy részének elpusztulásával, értékének vagy használhatóságának számottevő csökkenésével. A szerződések általános részi főszabálya szerint, ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve, ha ezt a szerződésben kizárta vagy lényeges érdekét sérti (Ptk. 285. §). Építési szerződések körében a különös részi szabályok - a Ptk. 403. § (2) bekezdés - azt a vélelmet állítják fel, hogy az építési-szerelési szerződés alapján kivitelezett mü fizikailag oszthatatlan - akkor is, ha különböző dolgokból, részekből tevődik össze -, kivétel mégis, ha a szolgáltatás természetéből egyértelműen nem következik más, azaz fizikailag egységes részekre osztható. Lehetséges az is, hogy a fizikailag oszthatatlan munka egyes részeinek átadás-átvételében a felek megállapodjanak, a fizikailag oszthatatlan szolgáltatást jogilag oszthatóvá tegyék. Lehetséges a fordítottja is: a természeténél fogva fizikailag osztható szolgáltatásra úgy állapodjanak meg, hogy annak átvétele csak egységesen történhet meg, azaz a fizikailag osztható szolgáltatást jogilag oszthatatlanná tegyék. Amennyiben tehát a felek egységes műszaki átadás-átvételt határoznak meg a szerződésükben, úgy állapodnak meg, hogy a szolgáltatás valamennyi részét a kötelezett együttesen köteles szolgáltatni, ezzel a teljes szolgáltatást jogi értelemben oszthatatlanná teszik, és ilyenkor a megrendelő akkor sem köteles elfogadni részteljesítést, ha az egyébként fizikailag osztható részek már elkészültek (LB GK 65. I. rész). A felek ilyen tartalmú megállapodása nem zárja ki, hogy a kivitelező felajánlja az ún. előzetes átadást. A megrendelő az egyes fizikailag elkülöníthető munkarészeket ilyenkor átadás-átvételi eljárás nélkül is ideiglenes jelleggel birtokba, használatba veszi, azonban ehhez a teljesítés joghatálya nem kapcsolódik, részteljesítésnek nem minősül, jogkövetkezménye a kárveszélyviselés átvállalása [Ptk. 405. § (2) bek.J. Nem minősül részteljesítésnek az sem, ha a felek előleg fizetésében állapodnak meg, és ennek feltételéül meghatározott műszaki készültségi fok elérését, igazolását írják elő. A kivitelezés szakaszolása kizárólag az előleg iránti igény, a számlakibocsátás szempontjából releváns, részteljesítés ezzel még nem történik. A perbeli szerződés külön városrészeket érintő vízrendezési munkák végzését irányozta elő. A szolgáltatás természetéből egyértelműen következik, hogy a vállalkozó szolgáltatása városrészenként fizikailag osztható, műszaki - következésképpen jogi - szempontból a szolgáltatás természete az egyes városrészekre bontott oszthatóságot feltételezi. Az eredeti szerződés 6. pontjában azonban a felek jogi oszthatatlanságot írtak elő, lehetővé kívánták azonban tenni az ún. előzetes, ideiglenes jelleggel történő átadást is anélkül, hogy ehhez a részteljesítés következményeit kapcsolták volna. Nem volt azonban akadálya annak, hogy a felek a jogilag oszthatatlanná tett szolgáltatás esetében szerződésüket utólag úgy módosítsák (akár ráutaló magatartással is), hogy azt ismét oszthatóvá teszik. Különösen ilyennek kell tekinteni, ha a felek kifejezetten részbeni átadás-átvételre vonatkozó megállapodást kötnek, azaz nem csupán az történik, hogy a megrendelő külön eljárás nélkül ideiglenesen birtokba veszi a munka egyes részeit, és a készültségi foknak megfelelő előlegként a vállalkozói díj egy részét kiegyenlíti, hanem nyilvánvaló módon a részteljesítés joghatályával -jogi és szakmai értelemben egyaránt - megtörténik az átvétel, a felek le-