Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

123 BDT2008. 1804. hetőséget ad arra, hogy a felek a szerződés hatályának beálltát valamely későbbi, bizonytalan feltételtől tegyék függővé, a felfüggesztő feltétel azonban csak a felek magatartásán kívül eső, attól független bizonytalan jövőbeni esemény lehet (BH2001. 170.), ezért a szerződési kitételt nem lehet a szerződés hatályát érintő felfüggesztő feltételként kezelni. Az önkormányzati szervezeten belül a közgyűlés nem minősül a feleken kívüli harmadik személynek, következésképpen az sem kerülhet szóba, hogy harmadik személy vagy hatóság beleegyezésétől, jóváhagyásától függött volna a szerződés létrejötte, így a Ptk. 215. §-a sem alkalmazható. Az önkormányzat egysé­gesjogi személy, ezért valójában az történt, hogy az alperes a szerződéskötést célzó tárgyalások során kijelentette, az ajánlat ismeretében a végleges elfogadó nyilatko­zatot a közgyűlés döntésével teszi meg, szerződési nyilatkozata ezzel válik teljessé (perfektté), vagyis a szerződés ekkor jön létre. A szerződés létrejöttét megelőzően abból a feleknek - a felperesnek - kötelezettségei nem keletkezhettek. Helyesen utalt a felperes fellebbezési ellenkérelmében az alperes 5. számú bead­ványa 1. oldalán kifejtettekre, ebből világosan kitűnik, hogy a szerződési tárgyaláso­kat a polgármester halála miatt szüneteltetni kellett, a szerződés az önkormányzat részéről csupán 2002. április 2-án került aláírásra, ezt megelőzően szóba sem került, hogy a felperes a munkaterületre - szerződés hiányában - felvonuljon. A felek között 2002. április 8-a előtt nem volt szerződéses viszony, a munkaterü­letet az alperes ezért nem adta birtokba a vállalkozónak, így a felperest munkavég­zési - felvonulási - kötelezettség nem terhelte. Miután a munkaterület átadása, a munkák végzésének megkezdése 2002. április 8-án történt, az eredeti szerződéster­vezet szerinti teljesítési határidő irreálissá, tárgytalanná vált a hozzá tartozó műszaki ütemezéssel együtt. Az alperes érdekkörébe tartozó objektív ok (a polgármester ha­lála) idézte elő, hogy a teljesítési határidő 2002. november 30. napjára módosult, ezt a változást a felek 2002. július 15-én írásba foglalták. A perbeli szakértői vélemény is megerősítette, hogy a műszaki ütemterv az ajánlat tételekor még szinkronban volt a 2002. augusztus 30-i befejezési határidővel, a munkaterület átadásának és a munka megkezdésének közel két hónapos tolódása azonban az ütemtervet tárgytalanná tette. Amennyiben az alperes álláspontját elfogadva az eredeti műszaki ütemezés a módosítás ellenére mégis a szerződés része maradt volna, akkor azt kellene megálla­pítani, hogy a felperes minden egyes készültségi fokhoz tartozó, ott szereplő határ­időhöz képest két hónapra a késedelem felróhatósága alól magát eleve, külön bizo­nyítás nélkül kimentette, erre az időre tehát kötbért fizetnie nem kell. II. A pénzügyi ütemterv - miként arra a szakértő is rámutatott - a pénzeszközök felhasználásának ütemezésére szolgál, a műszaki tartalmat csupán címszavakban so­rolja fel és nem részletezi a tényleges munkavégzés műszaki folyamatát. Téves az alperes azzal kapcsolatos okfejtése, hogy a pénzügyi ütemezésben szereplő határ­idők részteljesítési határidőt jelentettek. Az építési-vállalkozási szerződések esetében főszabály a szolgáltatás (j°g0 oszt­hatatlansága [Ptk. 403. § (2) bek.]. Ha azonban a felek a szerződésben a munka egyes részeinek átadás-átvételében állapodnak meg, a szolgáltatást oszthatónak kell tekinteni. A felek megállapodásából ilyenkor egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom