Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 124 egyes részeket önállóan fogadják el, külön-külön határidőt írnak elő, a vállalkozó a munkákat külön-külön készre jelenti és az átadás-átvételt is külön-külön folytatják le. (A részteljesítés joghatásairól részleteiben: BDT2006. 120.) A részteljesítéshez (rész átadás-átvételhez) kapcsolódó részszámlázástól különbözik az építési kivitelezés szakaszolása, a szakaszszámla funkciója. A vállalkozási szerződés eredménykötelmi jellege meghatározóan a vállalkozói díj esedékességében mutatkozik meg, a Ptk. 397. § (1) bekezdése értelmében a vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes. A vállalkozó annak ellenére, hogy a tevékenység kifejtésének megkezdésétől lényegében a szerződés teljesítésének létszakába kerül, a készültségi foktól függetlenül a munkavégzés költségeit előlegezni köteles [Ptk. 391. § (1) bek.], vállalkozói díjra csak akkor tarthat igényt, ha a teljes munkaeredményt előállította és azt eredményes átadás-átvételi eljárás keretében a megrendelőnek átadta. Ugyanakkor a Ptk. 397. § (1) bekezdése is diszpozitív (eltérést engedő) szabály, nincs tehát akadálya annak, hogy a felek a készültségi fokhoz igazodó részarányos díjra jogosulttá tegyék a vállalkozót, azaz előleg fizetésében állapodjanak meg. A bírói gyakorlat szerint az építmény megvalósítási szakaszokra való bontása egymagában nem tekinthető részteljesítési kötelezettségnek, amelynek alapján a vállalkozó köteles lenne a szolgáltatás egy részét a teljesítés következményeivel a megrendelőnek átadni. A létesítmény megvalósítási szakaszokra való bontása ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozónak ne kelljen az általa végzett teljesítményekre eső vállalkozói díjjal a teljesítésig várnia, hanem azt az egyes szakaszok befejezése előtt előlegként megkaphassa. Ez a nagyobb beruházásoknál szokványos lehetőség nem jelent részteljesítési kötelezettséget, amelynek nemteljesítése esetén a szerződésszegés következményei beállnának (BH1989. 410.). A perbeli szerződés részteljesítésről nem rendelkezett, nem történt meg az egyes szakaszok rész készrejelentése, egyik esetében sem volt rész átadás-átvételi eljárás, ezért a pénzügyi ütemterv szerinti késedelem miatt a felperest kötbérfelelősség nem terheli. III. A módosított szerződés értelmében a munkákat a felperesnek 2002. november 30. napjáig kellett teljesítenie. Az objektív késedelem a szerződésben kikötött befejezési határidő és a tényleges teljesítés közötti időszakot jelenti. A Ptk. 405. § (3) bekezdése értelmében az építési szerződés teljesítése eredményes átadás-átvételi eljárás esetén az eljárás megkezdésének napja. Mivel a felek 2002. december 20-án kezdték meg a műszaki átadás-átvételi eljárást, amely eredményesen befejeződött, a vonatkozó bírói gyakorlatra is figyelemmel a perbeli szakértő is 2002. december 20. napját tekintette a szerződés teljesítése időpontjaként. A Ptk. szerződési szabályai azonban diszpozitívak, attól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ilyenkor a megállapodásuk lép a jogszabályi rendelkezés helyébe. A szerződés 8.1. pontja értelmében a munkák teljesítésének időpontja a sikeres műszaki átadás-átvétel lezárása. Nem volt akadálya annak, hogy a felek a szerződésben ilyen eltérő rendelkezést tegyenek, ennek megfelelően azt kellett megállapítani, hogy a felperes a perbeli szerződést 2003. február 20. napján teljesítette. Ehhez képest az objektív késedelem 2002. december l-jétől 2003. február 20. napjáig tartott (82 nap).