Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Tartalom 10 lalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett, vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna. (Bírósági Döntések Tára 2004. évi 5. szám, 54. sorszámú jogeset) I. Ha a vállalkozási szerződés teljesítése olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a felek közötti elszámolást nem a szerződés általános szabályai, hanem a vállalkozási szerződéstípusra vonatkozó speciális szabályok szerint kell megejteni. Ha a megrendelő a munkahelyet - neki fel nem róható okból - munkavégzésre alkalmas állapotban nem képes a vállalkozó rendelkezésére bocsátani, és ennek lehetősége is megszűnik, a vállalkozási szerződés a megrendelő érdekkörében felmerült okból lehetetlenül. A vállalkozó ilyenkor követelheti az elvégzett munka után járó vállalkozói díját. II. Nem fedezetelvonás, ha a visszterhesen értékesített vagyontárgy ténylegesen befolyó vételárát a kötelezett (adós) nem az adott jogosult (hitelező) egyébként is vitatott követelése kiegyenlítésére fordítja, hanem abból más hitelezői jogos követeléseit fizeti ki. Ellenkező esetben a többi hitelező léphetne fel fedezetelvonás miatt igénnyel. (Bírósági Döntések Tára 2006. évi 7-8. szám, 119. sorszámú jogeset) I. Ha az önkormányzat nevében a polgármester közgyűlési jóváhagyás nélkül köt szerződést, a szerződő partnerrel való kapcsolatban az ügylet érvényes létrejöttét ez nem érinti. Ha azonban a felek megállapodása szerint a szerződéshez a közgyűlés jóváhagyása szükséges, ez nem minősül a feleken kívül eső, attól független bizonytalan jövőbeli eseménynek (feltétel), továbbá nem tekinthető harmadik személy vagy hatóság beleegyezésének, jóváhagyásának sem. Ilyenkor az önkormányzat a végleges elfogadó nyilatkozatot a közgyűlés döntésével teszi meg, a szerződés ekkor jön létre. II. Az építési szerződések esetében a részteljesítéshez kapcsolódó részszámlázástól különbözik az építési kivitelezés szakaszolása és a szakaszszámla funkciója. A pénzügyi ütemterv a pénzeszközök felhasználásának ütemezésére szolgál, a díjelőleg fizetés feltételeit írja elő, olyan részteljesítési határidőt azonban nem eredményez, amelyhez a kiviteli késedelem szerződésszegési jogkövetkezményei kapcsolódnak. III. Az objektív késedelem a szerződésben kikötött befejezési határidő és - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az eredmé13. BDT2006. 1415 113 14. BDT2008. 1804 119