Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

11 Tartalom nyes átadás-átvételi eljárás megkezdésének napja közötti időszakot jelenti. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség azonban felróhatósági alapú, a vállalkozó - részben vagy egészben - kimentheti magát a szubjektív késedelem felróhatósága alól. (Bírósági Döntések Tára 2008. évi 5. szám, 85. sorszámú jogeset) 15. BDT2006. 1416 127 I. Ha az építési szerződés alapján a részteljesítés szerződésszerűen megvalósult, a teljes létesítmény befejezésének késedelme miatt követelhető kötbér alapja a teljes ellenértéknek a részteljesítés ellenértékével csökkentett összege. II. Építési szerződés esetén az ún. előzetes átadás és a részteljesítés elhatárolása. (Bírósági Döntések Tára 2006. évi 7-8. szám, 120. sorszámú jogeset) 16. BDT2003. 893 134 Építési vállalkozási szerződés esetén a jelentéktelen, kisebb hibák együttes előfordulása vagy azok javítása miatt a megrendelő az átvételt akkor tagadhatja meg, ha azok megakadályozzák (ellehetetlenítik) a rendeltetésszerű használatot. Az építkezés befejezése után végzett javítások természetes velejárója, hogy kényelmetlenséget, a használatban fennakadást okoznak, a teljesítés időpontját illetően azonban csak az olyan hibáknak, hiányoknak van jelentősége, melyek a létesítmény rendeltetésszerű használatát oly mértékben akadályozzák, hogy ezzel az intézmény működését lehetetlenné teszik. Nincs akadálya, hogy a felek - a Ptk. diszpozitív rendelkezésétől eltérve - az építési vállalkozási szerződésben mindenféle hibától és hiánytól mentes átadásban (teljesítésben) állapodjanak meg. Az ilyen, a vállalkozóra jelentős többletkockázattal járó kikötést - például a magas kötbérteher miatt - azonban kifejezetten és félreérthetetlenül kell megszövegezni a szerződésben. (Bírósági Döntések Tára 2003. évi 11. szám, 10. sorszámú jogeset) 17. BDT2008. 1747 141 Amennyiben a kivitelező a megrendelő közbenső intézkedéssel kapcsolatos késedelme esetén az építési engedély hiányában megkezdi a munkavégzést, ezt saját kockázatára teszi. A jogosulti késedelemre való hivatkozás nem lehet formális ürügy: csak addig és olyan mértékben tagadható meg a munkavégzés, ameddig és amilyen mértékben a jogosulti késedelem ténylegesen megakadályozza a kivitelezőt a munkavégzésben. (Bírósági Döntések Tára 2008. évi 2. szám, 28. sorszámú jogeset)