Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)
95 I. Anyagi jogi kérdések KGD2003. 81 A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtetőn kívül a tulajdonos is előterjesztheti (1957. évi IV. törvény 3. §, 1964. évi III. törvény 28. §, 39. §). Az I. rendű felperesi önkormányzat tulajdonában álló 22322 hrsz. alatti közterületen a II. rendű felperes által a lebontott villamos-váró helyén megépített fedett váró, üzlettér, előtér és WC helyiségekből álló építményre megadott fennmaradási engedélyt a megyei főügyészség óvása folytán eljárt Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője határozatával visszavonta, a határozatot az alperes határozatával helybenhagyta. A fennmaradási engedélykérelem alapján folyamatban volt eljárásra kijelölt H-i Polgármesteri Hivatal Jegyzője 1032. számú határozatával az építtető II. rendű felperes kérelmére a fennmaradást nem engedélyezte, míg 1032-2. számú határozatával az építmény fennmaradására az I. rendű felperes mint tulajdonos által előterjesztett fennmaradási engedélykérelmet elutasította. Az elsőfokú hatóság az építtetőt a közterületen építési engedély nélkül létesített pavilon bontására is kötelezte. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes az első fokú határozatokat helybenhagyta. Az alperesi álláspont szerint az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.) 32. §-ának (2) bekezdése szerint közterületet épülettel elfoglalni, rendeltetésétől eltérő célra és módon használni csak az építésügyi hatóság engedélyével szabad. Az I. rendű felperesi önkormányzatnak a helyi közterület eltérő használatáról rendelkező 18/1992. (IV. 6.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: KTr.) alapján az építtető részére a közterület-használat feltételei nem állottak fenn, ezért részére a fennmaradási engedély megadható nem volt a közterület-használati engedély hiányában szabálytalanul megépített építményre. Az I. rendű felperes vonatkozásában továbbá utalt arra is az építésügyi másodfokú hatóság, hogy az Ét. 38. §-ának (1) bekezdése, az Ét. végrehajtásáról szóló 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) és az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) vonatkozó rendelkezései folytán a fennmaradási engedély iránti kérelem előterjesztésére csak az építtető jogosult, és nem az ingatlan tulajdonosa. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Az I. rendű felperes tekintetében az elutasítás indoka az volt, hogy a fennmaradási engedély iránti kérelem előterjesztésére csak az építtető jogosult, míg a II. rendű felperesi építtető tekintetében arra alapította döntését a bíróság, hogy az önkormányzati rendelet feltételei folytán közterület-használati engedéllyel nem rendelkező építtető által szabálytalanul felépített építményre a fennmaradási engedély megadható nem volt, és mert a használat feltételei nem állnak fenn (a KTr. tiltó rendelkezése folytán), az építmény szabályossá sem tehető, ezért a bontás elrendelése is jogszerű volt. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az I. rendű felperesre vonatkozó alperesi másodfokú határozatot az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és e körben a tulajdonosi önkormányzat által előterjesztett fennmaradási