Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

85 [. An\ agi jogi kérdések járna, sérülne a padlófűtés. A kicsire méretezett előszoba használhatatlanná válna. A ház egységes, esztétikus megjelenését a bontás megszűntémé. A felperes a tárgyaláson felülvizsgálati kérelmét kiegészítve arra hivatkozott, hogy az RRT. nem hatályos, és ezzel összefüggésben hivatkozott a Fővárosi Bíróság 12.K.31.173/2003/4. számú ítéletére és az ítélet folytán hozott határozatra. Kérte ezeket bizonyítékként értékelni. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének hehe nincs, ezen a Legfelsőbb Bíróság a felperes által utóbb csatolt bizonyítékokat nem értékelhette, döntésénél azokat figyelembe nem vehette. A felülvizsgalati kérelem a Pp. 2"2. ^ (2) bekezdése alapján nem változtatható meg. nem egészíthető ki újabb jogsértéssel, ezért az RRT. hatálytalanságára vonatkozó hivatkozást a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem vizsgálhatta. A törvényes határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértések tekintetében a Legfelsőbb Bíróság jogsértést nem állapított meg. Az építésügyi előírások megsértésével létesített szélfogó és lábon álló előtető építmény az engedélyezett lépcső és mellvéddel ellátott teraszon túl. annak bővítményeként engedély nélkül létesült, az előkertre vonatkozó szabályok megsértésével. A szabálytalan építkezés fennmaradása gazdaságossági, tájképi, környezetvédelmi és energiatakarékossági okból nem engedélyezhető. A szabálytalanság jogkövetkezményét a bontással bekövetkező kar és költség nem hárítja el. A perbeli esetben az Ét. 48. § (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, mert az érdeksérelem jelentéktelennek nem minősül, ezért a szabálytalan építkezés jogkövetkezményeként a bontás az Ét. 48. § (7) bekezdése alapján jogszerűen került elrendelésre. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott es érdemben vizsgaiható jogszabályokat nem sértette meg. ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatálvában fenntartotta! (Legf. BmlcfV.11.39.147 2002.) KGD2005. 97 Ideiglenesen elhelyezett gépkocsitárolók bontásának elrendelése a részletes rendezési terv megvalósítása érdekében [1997. évi LWYIII. törvény 47. § (1) bek. e) pont]. A Budapest Főváros kerületi Tanács VB Műszaki Osztálya az 1985. augusztus 26-án kelt határozatával a B.. R. u. 33. szám alatti, akkor állami tulajdonban álló ingatlanon 7 darab garázs ideiglenes jellegű létesítését engedélyezte, s egyben kikötötte, hogy amennyiben az építmények gátolják a tervszerű terület felhasználását, a területre vonatkozó rendezési terv végrehajtását vagy a területfejlesztést, az építményeket