Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

83 I. Anyagi jogi kérdések amelynek előterjesztését a jogalkotó szigorú feltételekhez kötötte. A felülvizsgálati kérelem csak jogszabálysértésre alapítottan terjeszthető elő, és eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában mind eljárási, mind anyagi jogi sérelemre utalva egyaránt benyújtható. Leszögezi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Ezért a felperes által a felülvizsgálati eljárásban csatolt magánszakértői véleményre alapítottan a jogerős ítélet felülvizsgálatára jogszerű lehetőség nem volt. Abban a kérdésben kellett tehát állást foglalni, hogy a felperes által a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértés a jogerős ítélettel szemben megállapítható vagy sem. Tévedett a felperes, amikor felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az OESZ 4. számú mellékletének 93. pontjában foglaltakat a jogerős ítélet azért sértette meg, mert nem vette figyelembe a tereprendezés során alkalmazott földvisszatöltéssel megemelkedett terepszintet, az így 1 méter alá csökkent szintkülönbséget, és ezzel a beépítési százalék megváltozását. Az OESZ 4. számú mellékletének 93. pontja szerint a telek beépített területe az építési telken álló 1 méternél magasabb fő- és melléképület vízszintes síkban mért vetületeinek összege (a számítás során a szabadlépcső - pl. előlépcső-, valamint a terepcsatlakozás felett 2 méternél magasabban álló és az építmény terepcsatlakozási vonalától legfeljebb 1,5 méterre kiálló építményrész - pl. függőfolyosó, erkély, párkány - vetületet nem kell figyelembe venni). A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az e pontban a fő- és melléképületekre vonatkozóan előírt 1 métert meghaladó magasság nem a terepszint és építményszint közötti szintmagasságot, hanem az építmény (fő- és melléképület) határoló oldalfalának magasságát jelenti - szemben a felperes által a felülvizsgálati kérelemben kifejtett téves elképzeléssel. Ezt az álláspontot támasztja alá az OESZ 4. számú mellékletének a szintkülönbségre vonatkozó 88., a szintmagasságra (padlószint-magasságra) vonatkozó 89. pontja, illetőleg a terepcsatlakozás fogalom-meghatározására vonatkozó 95. pontja is. Ebből következően a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a beépítési százalék mikénti értékelése során nem vehető figyelembe az, hogy a tereprendezés során rézsűs földvisszatöltéssel megemelkedett rendezett terepszint folytán a terepszint és a lefedett terasz (télikert) padlófelülete közötti függőleges távolság 1 méter alá esett. Az ugyanis nem vitás, hogy a terasz részleges lefedésével, a télikertszerü kialakítás során oldalfalak ellátásával több mint 1 méter „magas falú" építményt építtetett a felperes építési engedély nélkül. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelve jogerős ítéletében a bizonyítékoknak az egybevetésével, összességükben és meggyőződése szerinti értékelésével hozta meg döntését. A Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a jogerős ítéletben foglalt ténymegállapítások felülmérlegelésére csak akkor van mód, ha a mérlegelés alapját képező tényállás megállapításai iratellenesek, az abból levont következtetés okszerűtlen és kirívó logikai ellentmondásokat tartalmazó. A másodfokú bíróság mérlegelése ilyen hiányosságokat nem tartalmaz, az a rendelkezésre álló bizonyítékok által alátámasztott. A jogerős ítéletben foglalt és indokolt bírói döntéssel szemben a felülvizsgálati