Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

81 L Anyagi jogi kérdések szerint az egyéves intézkedési határidőt az új eljárást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Álláspontja szerint az építési engedély nélkül, vagy annak ellenére történt építkezés az építési hatóság tudomásra jutásától semmiképpen sem telhetett el egy év. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy az elsö­és másodfokú bíróság ítélete törvényes és megalapozott. A felperesnek a felülvizsgálati kérelemben előadott okfejtésével szemben egyér­telműen megállapítható, hogy az építésügyi hatóságnak nem 1992. április 28-án ke­letkezett hivatalos tudomása az építési engedélytől eltérő rézsű építéséről, hanem 1992. január 22-én már bizonyítottan tudott a rézsűről, illetőleg 1991. december 3-án helyszíni szemlét tartott az építésügyi hatóság, ahol is megállapította a rézsű létesí­tését. A felperesnek a felülvizsgálati kérelemben tett állításai ellentétesek a perben tett korábbi nyilatkozataival is, így azok az első és másodfokú ítélet ténymegállapí­tásának megdöntésére nem alkalmasak. Az Ét. 38. §-ában az építésügyi hatóság részére biztosított hatáskör - melynek alapján jogosult az engedély nélkül és az építésügyi szabályok megsértésével történt építkezés felszámolására, a bontás elrendelésével -, kógens szabályokkal korláto­zott. Az építésügyi hatóság a tudomására jutástól számított egy éven túl, illetőleg megismételt eljárás esetében az új eljárásra kötelező határozat dátumától számított egy éven túl bontási munkálatokat nem rendelhet el. A felperes által kezdeményezett építésrendészeti eljárás párhuzamosan folyt az építtető által kezdeményezett építési engedélyezési, illetőleg fennmaradási engedé­lyezési eljárással. A felperes tévesen, az építési, illetőleg fennmaradási engedélyezé­si eljárásban megtett eljárási cselekmények határidejét vette figyelembe a bontás el­rendelésére nyitva álló egyéves határidő vonatkozásában. A Legfelsőbb Bíróság fent kifejtettek szerint az érdemben helyes jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíró­ság KfV.III.28.369/1997.) KGD2003. 82 A vasút védőterületén belül elhelyezett építmények bontása az élet- és vagyon­biztonság érdekében 10 éven túl is elrendelhető (1964. évi III. törvény 37­38. §). A teljes szöveget lásd az anyagi jogi kérdéseknél. (126. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom