Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

^0 8. Bontásra kötelezés Bontási kötelezettség elrendelésekor, jogorvoslati eljárásban a másodfokú építésügyi hatóság áttérhet-e egy másik hatósági kötelezésfajtára, az építmény felülvizsgálatának, illetve állékonysági vizsgálatának elrendelésére? Az Ae. 26. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott tényállás-tisztázási kötelezettség a másodfokú építésügyi hatóságot is terheli. Az Ae. 66. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a felettes szerv, ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervezet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. E rendelkezésekből következően a másodfokú építésügyi hatóság maga is elvégezheti vagy elvégeztetheti az építmény állékonysági vizsgálatát, és érdemben dönthet. Ha azonban a tényállás tisztázásához nagyobb terjedelmű bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges, a határozatot megsemmisíti, és az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasítja. Bontást elrendelő határozat másodfokú felülvizsgálatakor az építmény állékonysági vizsgálata nem másik hatósági kötelezésfajtát jelent, hanem a tényállás - általában bizonyítási eljárással történő - tisztázását a megalapozott döntés meghozatala céljából. (A Legfelsőbb Bírósági Kollégiumvezetők álláspontja időszerű közigazgatási jogalkalmazási kérdésekben. Megjelent: BH 1996/6.)