Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

73 I. Anyagi jogi kérdések hozzájáruló nyilatkozatát köteles beszerezni, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érinti. A tervdokumentációhoz pedig a tulajdonostársak 85%-ának hozzájáruló nyilatkozatát benyújtották. Az elsőfokú hatóság a 2005. július 16. napján kelt határozatával felperesek kérelmére az ingatlanon építési engedély nélkül megépített új vb-födémre, acélszerkezetű kiváltókra és tartópillére, külső határoló-falszakaszra, új nyílászárók elhelyezésére, vb-bejáróhíd kialakítására a fennmaradási engedélyt, egyben a tetőtéri lakás generációs lakásként való kialakítására a továbbépítési engedélyt - feltételekkel - megadta. Indokolása szerint az ügyben a Társasházi tv. 21. § (1) bekezdése új tényállást jelentett. A fennmaradási engedély iránti kérelemhez az építtetők mellékelték a társasház 11 tulajdonosa közül 9-nek a hozzájáruló nyilatkozatát, így az építési jogosultságuk igazolt. Az alperes a 2005. szeptember 19. napján kelt határozatával az első fokú határozatot az érintett ingatlan helyrajzi számának kijavítása mellett helybenhagyta. Ezt követően - a 2005. november 16. napján kelt - határozatával a határozatát saját hatáskörében módosította, az első fokú határozatot megváltoztatta, és a felperesek kérelmét elutasította; a határozat indokolásának harmadik oldalán a 4-12., illetve negyedik oldalán az 1-2. bekezdések helyébe e határozat indokolása került, a módosítás egyebekben a további rendelkezéseket és indokolást nem érintette. Indokolása szerint vizsgálandó kérdés volt, hogy a hatóság a tényállás változatlansága mellett olyan kérelemről dönthet-e, amellyel azonos tartalmú megelőző kérelmet a korábbiakban már érdemben elbírált. Az alperes megállapította, hogy az elsőfokú hatóság az egyedi jogszabályt sem megfelelően alkalmazta, ugyanis a Társasházi tv. 63. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálybalépése - 2004. január 1. - előtt keletkezett körülményre alapított igényt a keletkezés idején hatályos szabály szerint kellett elbírálni. Tekintettel arra, hogy az építési munkálatok 1999 nyarán kezdődtek, az akkor hatályos, a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: régi Társasházi tv.) 1998. március L napjától 2003. december 31. napjáig hatályos rendelkezéseit alkalmazva nem volt lehetőség a közös tulajdonként megjelölt épületrész vonatkozásában a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli hozzájáruló nyilatkozatával az építkezés megkezdésére. Az alperes a 2006. február 14. napján kelt határozatával az első fokú határozatát kiegészítette, és a Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Építési és Műszaki Iroda határozatának a jogerős határozat végrehajtási eljárásának megszüntetésére vonatkozó rendelkezését megsemmisítette. Indokolása szerint a fennmaradási és továbbépítési engedély az építtetők ismételt kérelmére sem volt megadható, így a végrehajtási eljárás megszüntetése is jogsértő, és a végrehajtási eljárás folytatható. A felperesek keresetükben az alperes módosító határozatának hatályon kívül helyezését kérték. Álláspontjuk szerint a határozat az Ae. 61. § (5) bekezdésébe ütközően a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogaikat sérti, ugyanis az alperes által helybenhagyott fennmaradási és továbbépítési engedély alapján az építkezést jóhiszeműen folytatták. Hivatkoztak arra, hogy az Ae. az eldöntött kérdés fogalmát nem ismeri, új tényállási elem a kérelmük ismételt benyújtása, a társasházban a tulajdonosok változása, a Társasházi tv.-nek az építési jogosultság igazolására vonatkozó új rendelkezése, és az építkezéshez a tulajdonostársak többségének megadott hozzájá-